Zelený čtvrtek
Skærtorsdag
Gründonnerstag
Maundy Thursday
Jueves Santo
Kiirastorstai
Jeudi saint
Giovedì santo
Witte Donderdag
Wielki Czwartek
Quinta-feira Santa
Joia Mare
Skärtorsdagen
Kutsal Perşembe
Wiki90
Wiki90: 90-es évek stílusú enciklopédiája az interneten
|
|
|
|
Nagycsütörtök
Ebben a cikkben a Nagycsütörtök által a társadalom különböző aspektusaira gyakorolt hatásokkal foglalkozunk. A Nagycsütörtök megjelenése óta felkeltette a kutatók, az akadémikusok, a szakemberek és a nagyközönség érdeklődését, a különböző területeken való relevanciája miatt. A Nagycsütörtök kultúrára, gazdaságra, technológiára és politikára gyakorolt hatását vizsgálják többek között azzal a céllal, hogy megértsék a jelenlegi világ alakításában betöltött szerepét. Ezenkívül elemezni fogják, hogy a Nagycsütörtök hogyan változtatta meg az emberek egymás közötti interakcióját és működését a környezetükben. Ezzel a cikkel átfogó képet kívánunk nyújtani a Nagycsütörtök-ről, lehetővé téve az olvasó számára, hogy szélesebb és világosabb perspektívát kapjon a hatásáról és jelentőségéről.
_-_The_Last_Supper_(1495-1498).jpg)
"Aki megfürdött, annak csak a lábát kell megmosni, s akkor egészen tiszta lesz. Ti tiszták vagytok, de nem mindnyájan". (Jn.13,4-10.)
Nagycsütörtök a keresztény hagyomány szerint az utolsó vacsora napja, amikor Jézus a Gecsemáné-kertben búcsút vett tanítványaitól és felkészült az áldozatra. Jézus valószínűleg széder esti lakomát tartott az Egyiptomból való szabadulás emlékére. Szeretete jeléül megmosta tanítványai lábát. A nagyhét ünnepeinek sorában a nagycsütörtök a gyász napja, ezért csütörtök estétől szombat estéig nincs harangozás. Nagycsütörtökhöz köthető az eucharisztia megalapítása. A nagycsütörtök a legtöbb országban nem munkaszüneti nap. Legkorábbi lehetséges dátuma március 19., a legkésőbbi április 22.
Katolikus liturgia
Krizmamise
A római katolikus egyházban ezen a napon a püspök az egyházmegye papjaival közösen mutat be szentmisét, amit krizmamisének neveznek. Ennek keretében kerül sor az olajszentelés szertartására, amikor a püspök 12 áldozópap és 7 szerpap közreműködésével megszentel három szent olajat, a krizmát, a katekumenek (keresztelendők) olaját és a betegek olaját. Ezeket aztán az év során egyes szentségek kiszolgáltatása során, vagy különleges szertartásoknál használnak: így például a keresztelésnél, bérmálásnál, betegek keneténél, templomszentelésnél.
Esti mise – az utolsó vacsora emlékmiséje
Az esti szentmisén az utolsó vacsorára emlékeznek, amelyen Jézus megalapította az Eucharisztiát (azaz tulajdonképpen a szentmisét). Hagyomány, hogy szintén az utolsó vacsorán történtekre emlékezve (amikor Jézus megmosta tanítványai lábát) a pap megmossa több hívő lábát.
A misében számos elem a gyászra, a Jézus halálával kialakuló hiányra, csöndre, ürességre utal, illetve a temetési szertartást idézi. Ugyan a misében felhangzó „glória” után a harangok megszólalnak, de azután a gyász jeleként el is némulnak, akárcsak a szertartás során alkalmazott orgonák, és csengők. Helyettük egészen a nagyszombati szertartásban felhangzó glóriáig fakereplőket alkalmaznak. A gyásznak ezt a jelképét a magyar katolikus hagyományban egy jellegzetes szófordulattal fogalmazzák meg: a hívek szerint ezekben a napokban „a harangok Rómába mennek”.
A mise végeztével az oltáriszentséget (azaz az Eucharisztia keretében átváltoztatott ostyát) is eltávolítják rendes őrzési helyéről a tabernákulumból, és ünnepélyesen egy másik őrzési helyre – jellemzően a templomban kialakított szent sírhoz – viszik, és az egészen a nagyszombati feltámadási mise áldoztatásáig ott is marad.
Ezután az „oltárfosztás” szertartásának keretében, a pap minden díszétől (virág, gyertyák, terítő) megfosztja az oltárt, majd a teljesen üres oltárt vízzel lemossa („oltármosás”).
Sötét zsolozsma
A nap szertartásához, tartozik a „sötét zsolozsma” elimádkozása is, amire a késő esti órákban kerül sor. A zsolozsma keretében az oltárra helyezett gyertyatartóban minden gyertyát meggyújtanak, majd minden zsoltárvers elimádkozása után eloltanak egyet-egyet, a középsőt kivéve, ami az egyetlen világító gyertya marad a templomban. A gyertyák kioltása azt jelképezi, ahogy a szenvedő Krisztust magára hagyják tanítványai. Az égve maradó gyertya Jézus jelképe. A sötét zsolozsmát püspöki székesegyházakban nagypénteken és nagyszombaton is elvégzik.
Jegyzetek
Források
- ↑ Magyar Kurír, 2008.03.20.: A nagycsütörtöki szertartásokról. Magyar Kurír, 2008. március 20. (Hozzáférés: 2017. április 14.)
- ↑ MKL, nagycsütörtök: nagycsütörtök, Magyar Katolikus Lexikon. Hozzáférés ideje: 2017. április 14.
- ↑ MKL, krizma: krizma, Magyar Katolikus Lexikon. Hozzáférés ideje: 2017. április 14.
- ↑ MKL, krizmamise: krizmamise, Magyar Katolikus Lexikon. Hozzáférés ideje: 2017. április 14.
- ↑ MKL, olajszentelés: olajszentelés, Magyar Katolikus Lexikon. Hozzáférés ideje: 2017. április 14.
- ↑ Székelyhon, 2011.04.20.: Szász Cs. Emese: Mit csinálnak a harangok Rómában?. Székelyhon, 2011. április 20. (Hozzáférés: 2017. április 15.)
- ↑ MKL, oltárfosztás: oltárfosztás, Magyar Katolikus Lexikon. Hozzáférés ideje: 2017. április 15.
- ↑ MKL, oltármosás: oltármosás, Magyar Katolikus Lexikon. Hozzáférés ideje: 2017. április 15.
- ↑ MKL, officium tenebrarum: officium tenebrarum, Magyar Katolikus Lexikon. Hozzáférés ideje: 2017. április 14.
- ↑ Magyar Kurír, 2017. április 8: Nyisd meg, Uram, ajkamat – Sötétzsolozsma a pécsi székesegyházban. Magyar Kurír, 2017. április 8. (Hozzáférés: 2017. április 15.)
