Wiki90: 90-es évek stílusú enciklopédiája az interneten
1960. évi nyári olimpiai játékok
A mai világban a 1960. évi nyári olimpiai játékok olyan téma, amely emberek millióinak figyelmét ragadta meg a bolygó minden sarkában. Akár történelmi jelentősége, akár a kortárs társadalomban betöltött jelentősége, akár a jövőre gyakorolt hatása miatt, a 1960. évi nyári olimpiai játékok olyan téma, amely senkit sem hagy közömbösen. Az évek során a 1960. évi nyári olimpiai játékok vita, kiterjedt tanulmányozás és részletes elemzés tárgya volt, aminek eredményeként sokféle vélemény és nézőpont született. Ebben a cikkben a 1960. évi nyári olimpiai játékok különböző aspektusait tárjuk fel, eredetétől és fejlődésétől a mai hatásig, azzal a céllal, hogy rávilágítsunk egy olyan témára, amely továbbra is érdeklődést és kíváncsiságot kelt szerte a világon.
Bámulatos történelmi díszletek alkották a versenyek hátterét: a tornászok Caracalla i. e. 200 körül épült fürdőjében, a birkózók a Maxentius-bazilikában küzdöttek, a maratonfutás céljának pedig Constantinus diadalíve szolgált.
A részt vevő nemzetek és sportolók száma jelentősen felülmúlta az előző olimpiát: nyolcvanhárom ország ötezer-háromszázharmincnyolc sportolója vett részt a versenyeken.
Rendkívüli jelentőségű az olimpiai mozgalom későbbi fejlesztéséhez szükséges források szempontjából a tévéközvetítések nyitánya.
Ez volt a hatodik olimpia, amelyen részt vett Gerevich Aladár, magyar kardvívó. Az 1932. évi nyári olimpián szerepelt először, és ettől kezdve 1960-ig minden olimpián tagja volt a bajnokságot nyerő magyar kardcsapatnak. 1948-ban, Londonban megnyerte az egyéni kardvívást is, így hét aranyérmével máig a legeredményesebb magyar olimpikon.
Rómában egymást követően hetedik alkalommal lett olimpiai bajnok a magyar kardcsapat.
Wilma Rudolph, az olimpia legeredményesebb női atlétája három aranyérmet nyert.
Az atlétikaversenyeken nyolc új világrekord született, a legimponálóbb győzelem az ausztrál Herb Elliott-é volt, aki saját világcsúcsát megdöntve fölényesen nyerte az 1500 méteres síkfutást.
Az 5000 méteres síkfutást – az olimpiák történetében először – nem európai futó nyerte.
Az úszóversenyeken hét új világcsúcs született. A brit színekben versenyző tizenkilenc éves Anita Lonsbrough 200 méteres mellúszásban – a világon első nőként – két perc ötven másodperces időn belül úszott. Az Egyesült Államok úszói mind a négy váltószámot világcsúccsal nyerték.
Az ökölvívás félnehézsúlyú bajnoka, Cassius Marcellus Clay később Muhammad Ali néven a profi ökölvívás egyik legismertebb egyénisége lett.
A svéd kajakozó, Gert Fredriksson harmadik olimpiáján vett részt és hatodik aranyérmét nyerte.
A szovjet súlyemelő, Jurij Vlaszov húsz kilogrammot javított a nehézsúly 1955 óta fennálló összetett világcsúcsán.
Gyeplabdában az előző hat olimpián bajnokságot nyert India a döntőben vereséget szenvedett Pakisztántól.
Részt vevő nemzetek
Az először részt vevő nemzetek vastagítással kiemeltek.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc utáni viszonyok nem kedveztek a magyarországi sport fejlődésének sem. A számos külföldre távozott sportoló és szakember hiánya még a római olimpián is éreztette hatását. A magyarországi sportolók ennek ellenére 21 érmet – 6 arany-, 8 ezüst- és 7 bronzérmet – nyertek.
A magyar sportolók 11 sportágban, illetve szakágban összesen 155 olimpiai pontot szereztek, ez 44 ponttal kevesebb, mint az előző nyári olimpián elért eredmény.
A Magyar Televízió első alkalommal közvetített nyári olimpiáról. A helyszínre két fő utazott ki, Radnai János főszerkesztő és Vitray Tamás kommentátor. Rögzítéshez szükséges berendezkedéssel akkoriban még nem rendelkeztek, így az élő közvetítésekről nem maradtak fenn archív anyagok.
Jegyzetek
↑Rómán kívül pályázott még Detroit, Brüsszel, Budapest, Lausanne, Mexikóváros és Tokió. A magyar főváros az első körben nyolc, a másodikban egy szavazatot kapott.
↑Az olimpián a Német Szövetségi Köztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság közös csapatot indított. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság a közös német csapatot az EUA (a francia nyelvű Equipe Unifiée Allemande rövidítése) kóddal jelöli
Források
Rome 1960 (angol nyelven). olympics.com. (Hozzáférés: 2021. július 31.)
1960 Summer Olympics (angol nyelven). olympedia.org. (Hozzáférés: 2021. július 31.)
Róma, 1960 (magyar nyelven). olimpia.hu. . (Hozzáférés: 2021. július 31.)
Havas László: A magyar sport aranykönyve – Budapest, 1982 – ISBN 963-253-572-3
Kahlich Endre – Gy. Papp László – Subert Zoltán: Olimpiai játékok 1896–1976 – Budapest, 1977 – ISBN 963-253-526-X
Keresztényi József: Kis olimpiatörténet – Budapest, 1988 – ISBN 963-282-024-X
Rózsaligeti László: Magyar olimpiai lexikon 1896–2002. Budapest: Helikon. 2004. ISBN 963 208 835 2