Wiki90: 90-es évek stílusú enciklopédiája az interneten
1964-es labdarúgó-Európa-bajnokság
Mai cikkünkben a 1964-es labdarúgó-Európa-bajnokság lenyűgöző világába fogunk beleásni. Ez a téma a történelem során érdeklődés és vita tárgya volt, nagy kíváncsiságot váltott ki, és felkeltette a szakemberek és amatőrök figyelmét. Megalakulása óta a 1964-es labdarúgó-Európa-bajnokság számtalan kérdést és elméletet vetett fel, amelyek hozzájárultak ismereteink gyarapításához ebben a témában. Ebben a cikkben megvizsgáljuk annak eredetét, a társadalomra gyakorolt hatásait, valamint a legújabb kutatásokat és felfedezéseket, amelyek mérföldkövet jelentettek a 1964-es labdarúgó-Európa-bajnokság megértésében. Készüljön fel tehát egy izgalmas utazásra, hogy felfedezzen mindent, amit a 1964-es labdarúgó-Európa-bajnokság-ről tudnia kell.
Az 1964-es labdarúgó-Európa-bajnokság a labdarúgás történetének második Európa-bajnoksága volt. Hivatalosan Európai Nemzetek Kupájának hívták. A torna záró szakaszát Spanyolországban rendezték. Az Eb-t a spanyolok nyerték.
Összegzés
A tornát egyenes kieséses rendszerben rendezték. 30 válogatott jelentkezett rá, de a sorsolás után Görögország visszalépett, mivel Albániával sorsolták össze őket. Három ország erőnyerő volt az első fordulóban: Ausztria, Luxemburg és a címvédő Szovjetunió. A torna kiírásának megfelelően oda-visszavágókat rendeztek egészen az elődöntőkig. A záró szakasz helyszínét csak ezt követően határozták meg, mivel az egyik elődöntős kaphatta meg a rendezés jogát.
Luxemburg 3-2-es összesítéssel kiverte Hollandiát, a legjobb négy közé jutásért pedig kétszer is döntetlent játszott Dániával, s csak a semleges pályán lejátszott harmadik mérkőzés döntött minimálisan Dánia javára. Ugyanakkor Dánia négy közé jutása is meglepetés volt. Rajtuk kívül a címvédő szovjetek, a házigazda spanyolok és többek között Benével, Alberttel, Göröccsel, Mészöllyel felálló magyarok jutottak. A négy ország közül Spanyolországot választották a záró szakasz helyszínéül.
Az elődöntőben a Szovjetunió könnyedén győzte le 3-0-ra a dánokat a Camp Nouban, Barcelonában, míg Madridban, a másik elődöntőben Bene 84. percben szerzett góljával a magyarok hosszabbításra mentették a hazaiak elleni meccset. A hosszabbításban azután mégis a spanyolok szerezték meg a győzelmet. A bronzéremért lejátszott mérkőzésen is hosszabbításra került sor: Bene ezúttal a vezetést szerezte meg már a 11. percben, a dánok azonban a 87. percben egyenlítettek. A hosszabbításban Novák két gólja mégis azt jelentette, Magyarország nyeri a bronzérmet.
A döntőbe Spanyolország és a Szovjetunió került. Négy évvel korábban, az 1960-as EB-n a negyeddöntőben került össze ez a két csapat. Akkor Franco tábornok megtiltotta csapatának a szovjetek elleni játékot, s az ellenfél végül megnyerte a tornát. Ezúttal nem léptek vissza, és fordulatos döntőt játszottak. Már a mérkőzés első perceiben vezetést szereztek a hazaiak, de a szovjetek perceken belül egyenlíteni tudtak. A győztes gólt a 84. percben sikerült megszereznie a spanyol csapatnak. A Santiago Bernabéu stadion 79 000 nézője előtt Spanyolország így megnyerte az Európa-bajnokságot.