Ebben a cikkben elmélyülünk a 1997-es női kézilabda-világbajnokság lenyűgöző világában, feltárjuk annak számos oldalát, és elmélyülünk a modern társadalomban betöltött fontosságában. A kezdetektől a mai hatásig a 1997-es női kézilabda-világbajnokság kulcsfontosságú szerepet játszott a mindennapi élet különböző területein, és minden korosztályra, kultúrára és társadalmi rétegre hatással volt. Ezen a vonalon elemezzük, hogyan fejlődött a 1997-es női kézilabda-világbajnokság az idők során, valamint jelentőségét különböző területeken, a politikától és a gazdaságtól a tudományig és a populáris kultúráig. Készüljön fel arra, hogy elmerüljön egy izgalmas utazásban a 1997-es női kézilabda-világbajnokság történetén és jelenén keresztül, és fedezze fel relevanciáját és hatását a mai világra.
Az 1997-es női kézilabda-világbajnokságot Németországban rendezték 1997. november 30. és december 14. között. A világbajnokságok történetében először vett részt az eseményen 24 csapat. A tornát Dánia nyerte, története során először. A magyar válogatott a kilencedik helyen végzett.
A magyar csapat
A világbajnokságra nevezett 16 fős keret:
- Szövetségi kapitány: Csík János
- Edző:
- Csapatorvos:
- Gyúró:
Lebonyolítás
A 24 csapatot 4 darab, 6 csapatos csoportba sorsolták. A csoportokban körmérkőzések döntötték el a csoportok végeredményét. A csoportokból az első négy helyezett jutott tovább a negyeddöntőbe, az ötödik és hatodik helyezettek kiestek. A negyeddöntőtől egyenes kieséses rendszerben folytatódott a torna, az első 8 helyért játszottak helyosztó mérkőzéseket.
Csoportkör
Színmagyarázat
|
A csoportok első négy helyezettje bejutott a nyolcaddöntőbe.
|
A csoportok ötödik és hatodik helyezettjei kiestek.
|
A csoport
B csoport
C csoport
D csoport
Egyenes kieséses szakasz
Nyolcaddöntők
Negyeddöntők
Az 5–8. helyért
Elődöntők
A 7. helyért
Az 5. helyért
Bronzmérkőzés
Döntő
Végeredmény
Források
Kapcsolódó szócikkek