A Zsigmond király elleni összeesküvés és fogsága 1401-ben
Dátum	1401. április 28.
Helyszín	Buda
Casus belli	Zsigmond II. Ulászló-ellenes lengyel házassági terve Piast Margittal
Eredmény	Garai–Cillei liga Zsigmond visszatérése a hatalomba és eljegyzése, majd házassága Cillei Borbálával
Harcoló felek
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „” hivatkozásra.
Zsigmond-ellenes magyar főurak Kanizsai János esztergomi érsek vezetésével Zsigmond magyar király
A Wikimédia Commons tartalmaz A Zsigmond király elleni összeesküvés és fogsága 1401-ben témájú médiaállományokat.

A Zsigmond király elleni összeesküvés és fogsága 1401-ben az a palotaforradalom, amelynek során 1401. április 28-án a budai palotában foglyul ejtették a királyt a fellázadt főurak, és felfüggesztették uralkodói jogainak gyakorlását.

Előzményei

Mária magyar királynő halála (1395) után Zsigmond király két sikertelen kísérletet követően, hogy egyrészt II. Fülöp burgundi herceg egyik lányát feleségül vegye, másrészt, hogy a későbbi II. Johanna nápolyi királynőnek, II. (Kis) Károly lányának a kezét elnyerje, ami viszont a nápolyi párt ellenállásán hiúsult meg, fordult a sziléziai Margit hercegnő felé. Zsigmond ekkor ismerkedett meg a hercegnővel, és rögtön el is jegyezte őt 1396. május 11-én a boroszlói érsek közreműködésével, de az eljegyzést ebben az időben még titokban tartották. A menyasszony ekkor még visszatért Briegbe, ahol jövendő királynéi szerepére készítették fel, és a hozományát igyekezett előteremteni az apja, aki azonban hamarosan, 1399-ben meghalt, és ettől kezdve bátyjai gyámsága alá került. 1401-ben Zsigmond hű lengyelét, Stiborici Stibor erdélyi vajdát küldte a menyasszonyáért, hogy hozza Magyarországra, az esküvőre. A követ húsvét előtt el is indult az aráért, Magyarországon azonban a további események meghiúsították ezt a házasságot.

Az összeesküvés

Zsigmond kicsapongó és pazarló életmódja, különösen pedig a köréje sereglett idegen kalandorok részére tett bőkezű adományozásai egyre fokozták az elégedetlenséget és 1401. április 28-án a Kanizsai-liga, a fellázadt főurak, Kanizsai János esztergomi érsek, Ludányi Tamás egri püspök, Bebek Imre vránai perjel és Bebek Detre nádor vezetésével a budai palotában foglyul ejtették Luxemburgi Zsigmond királyt, és felfüggesztették uralkodói jogainak gyakorlásában. A Szent Korona nevében kancellári címmel az országtanács vezetőjeként kormányoztak. II. Jagelló Ulászló lengyel királynak ajánlották fel a magyar koronát, de az nem fogadta el.

Miután nem jutottak egységre a király személyét illetően, a Garai-liga a király mellett lépett fel, Garay a saját várába, Siklósra szállította Zsigmondot, ahol szövetséget kötött vele. Garai Miklós nádor ezután kiengedte a királyt a fogságból. Az általa vezetett Garay- vagy más néven Siklósi-liga, mint főúri szövetség megmentette Luxembourgi Zsigmond királyságát. Kanizsai László tovább szervezkedett a király ellen és csatlakozott a Nápolyi Lászlót királlyá választó főúr újabb ellenzéki szervezkedéshez, akit 1403. augusztus 5-én Zárában királlyá koronáztak. De elbukott ez az ellenzéki szervezkedés is.

Utóhatásai

A háttéralkuk következtében, amelyekben Garai Miklós és Cillei Hermann tevékenyen részt vett, végül a király ejtette ezt a házassági tervét Margit hercegnővel, amiben bizonyára szerepet játszott az is, hogy a gazdag Szilézia és Magyarország jövőbeli szoros kapcsolata Csehország támogatásával fenyegetést jelentett II. Ulászló lengyel király számára, így a Cillei Annát eljegyző lengyel királyt mint potenciális trónkövetelőt sikerült semlegesíteni egy másik Cillei lány, Cillei Borbála eljegyzésével. Briegi Margitból így csak hajszál híján múlt, hogy nem lett magyar királyné.

Irodalmi megjelenésen

Tuster Jolán Mária A siklósi vár foglya c. regénye ezt az eseményt taglalja.

Jegyzetek

Források

• Mályusz Elemér: Zsigmond király uralma Magyarországon 1387–1437, Gondolat, Budapest, 1984
• Ráth Károly: A magyar királyok hadjáratai, utazásai és tartózkodási helyei, Győr, nyomtatott Sauervein Gézánál, 1861
• Schönherr Gyula. Az Anjou-ház örökösei, In: Szilágyi Sándor (szerk.): A magyar nemzet története III. kötet (magyar nyelven), Budapest: Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Részvénytársulat, 385–630. o. (1895). Hozzáférés ideje: 2019. július 12. 
• Solymosi László (szerk.): Magyarország történeti kronológiája I. A kezdetektől 1526-ig, (főszerk.: Benda Kálmán), Akadémiai Kiadó, Budapest, 1981
• Szalay József–Baróti Lajos. A magyar nemzet története (magyar nyelven). Budapest: Lampel Róbert: Wodianer (1895–1898). Hozzáférés ideje: 2019. július 12. 
• Wertner Mór. „Zsigmond király egy ismeretlen házassági összeköttetéséről” (magyar nyelven). Századok 1889 (23), 772–776. o. (Hozzáférés: 2019. július 12.)  
• Zsigmond visegrádi fogsága, In: Magyar katolikus lexikon XV. (Veszp–Zs). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 2010.  

További információk

• Tuster Jolán Mária: A siklósi vár foglya, Palladis Rt., Budapest, 1942