Wiki90.com

Wiki90: 90-es évek stílusú enciklopédiája az interneten

Merüljön el a Wiki90-ben, az online enciklopédiában, amely megragadja a 90-es évek szellemét. Az internet korai napjait idéző ​​kialakításával és gazdag tudástárával a Wiki90 a nosztalgia és a tanulás portálja. Fedezze fel és élje át újra egy felejthetetlen korszak ikonikus pillanatait online!

A merénylet (film, 2018)

Napjainkban a A merénylet (film, 2018) a mai társadalomban nagyon fontos témává vált. Hatása különböző területekre terjed ki, és nagy érdeklődést váltott ki a közvéleményben, valamint a tudományos és szakmai szférában. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a A merénylet (film, 2018)-et és mindennapi életünk különböző aspektusaira gyakorolt ​​hatását. Az eredetétől az idők folyamán bekövetkezett fejlődéséig, beleértve a kultúrára, gazdaságra és politikára gyakorolt ​​hatását, elemezzük, hogy a A merénylet (film, 2018) hogyan jelölt meg előtte és utána társadalmunkban. Ezenkívül megvizsgáljuk a A merénylet (film, 2018) körül létező különféle nézőpontokat és véleményeket, és azt, hogy ezek hogyan alakították a témával kapcsolatos megértésenket és felfogásunkat. Készüljön fel egy felfedező és önvizsgálati utazásra a A merénylet (film, 2018) körül!

A merénylet
2018-as magyar film
RendezőPajer Róbert
ProducerHábermann Jenő
Műfajfilmdráma
Forgatókönyvíró
Főszerepben
ZeneBarabás Béla
OperatőrCsukás Sándor
Markert Károly
VágóPoós A. Márton
HangmérnökOláh Ottó
JelmeztervezőPártényi Zsuzsa
DíszlettervezőSárdi Zoltán
GyártásvezetőHorváth Attila
Gyártás
GyártóFILM-ART Stúdió Kft.
Ország Magyarország
Nyelvmagyar
Játékidő52 perc
Költségvetés120 000 000 Ft
Képarány16:9
Forgalmazás
Bemutató2018. szeptember 10. (Magyarország)
Eredeti adóDuna Televízió
KorhatárTizenkét éven aluliak számára nem ajánlott
További információk
SablonWikidataSegítség

A merénylet Pajer Róbert 2018-ban készült televíziós történelmi filmdrámája, amely a tragikus sorsú osztrák császárné és magyar királyné, Erzsébet elleni végzetes merénylet témáját dolgozza fel, Kováts Adéllal és Csőre Gáborral a főszerepben.

Cselekménye

1898. szeptember 10-én fél kettőkor a genfi Beau Rivage Szállóból két feketeruhás hölgy lépett ki. Hirtelen egy fiatalember nagy lendülettel neki szaladt az egyiknek, aki az ütközés következtében el is esett. A járókelők felsegítették a hölgyet, aki több nyelven is köszönetet mondott. Az incidens után sietősen tovább mentek a száz lépésre lévő hajóállomásra és felszálltak a hajóra, ahol a hölgy elájult. Társa bevitte a kabinba, levetette a fűzőjét és akkor látta, hogy bal melléből vér szivárog – szúrás érte. A hajó visszafordult, s a kikötés után a hölgyet hordágyon visszavitték a szállodába, ahol elhunyt.

Az áldozat nem más volt, mint az inkognitóban Genfben pihenő Erzsébet magyar királyné, kísérője pedig társalkodónője, gróf Sztáray Irma. A merénylő – mint később kiderült – Luigi Lucheni olasz anarchista, aki előre megfontolt szándékkal, egy élesre köszörült reszelővel szúrta szíven Erzsébetet.

A film bemutatja a két főhős útját a gyilkosságig; az előkelő származású, luxus körülmények között élő, romantikus lelkű uralkodóné és az árvaként felnövő, nélkülöző, gyilkos indulatú, zavaros ideológiájú férfi tragikus találkozását. Megeleveníti a századforduló látszólag békés, ám belülről forrongó, társadalmi feszültségekkel terhes fojtott hangulatát, melyben a veszélyes anarchista gondolatok lábra kaphattak. Megkísérel választ keresni arra, miért kellett a királynénak meghalnia, ki volt valójában a gyilkos, s elkerülhető lett volna-e a tragédia. A társalkodónő visszaemlékezésein alapuló, korhű díszletekkel és jelmezekkel forgatott tévéfilm dramatikus jelenetekkel, korabeli felvételek montázsával és narrációval mutatja be a merénylet közvetlen előzményeit, körülményeit és lefolyását, valamint azokat az érzelmeket, amelyeket a gyilkosság világszerte kiváltott.

Szereplők

A filmről

A tévéfilm a Magyar Média Mecenatúra 120 000 000 forintos támogatásával készült. Bemutatójára a merénylet 120. évfordulóján, 2018. szeptember 10-én, főműsoridőben került sor a Duna Televízióban.

A film jeleneteit Budapesten, Fóton, Etyeken, Gödöllőn és Ráckeresztúron vették fel.

Díjak, elismerések

  • 2019 – Kovács László és Zsigmond Vilmos Magyar Operatőr Díj (Csukás Sándor)

Jegyzetek

Források

További információk