Wiki90: 90-es évek stílusú enciklopédiája az interneten
Napjainkban a A merénylet (film, 2018) a mai társadalomban nagyon fontos témává vált. Hatása különböző területekre terjed ki, és nagy érdeklődést váltott ki a közvéleményben, valamint a tudományos és szakmai szférában. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a A merénylet (film, 2018)-et és mindennapi életünk különböző aspektusaira gyakorolt hatását. Az eredetétől az idők folyamán bekövetkezett fejlődéséig, beleértve a kultúrára, gazdaságra és politikára gyakorolt hatását, elemezzük, hogy a A merénylet (film, 2018) hogyan jelölt meg előtte és utána társadalmunkban. Ezenkívül megvizsgáljuk a A merénylet (film, 2018) körül létező különféle nézőpontokat és véleményeket, és azt, hogy ezek hogyan alakították a témával kapcsolatos megértésenket és felfogásunkat. Készüljön fel egy felfedező és önvizsgálati utazásra a A merénylet (film, 2018) körül!
A merénylet | |
2018-as magyar film | |
Rendező | Pajer Róbert |
Producer | Hábermann Jenő |
Műfaj | filmdráma |
Forgatókönyvíró |
|
Főszerepben |
|
Zene | Barabás Béla |
Operatőr | Csukás Sándor Markert Károly |
Vágó | Poós A. Márton |
Hangmérnök | Oláh Ottó |
Jelmeztervező | Pártényi Zsuzsa |
Díszlettervező | Sárdi Zoltán |
Gyártásvezető | Horváth Attila |
Gyártás | |
Gyártó | FILM-ART Stúdió Kft. |
Ország | Magyarország |
Nyelv | magyar |
Játékidő | 52 perc |
Költségvetés | 120 000 000 Ft |
Képarány | 16:9 |
Forgalmazás | |
Bemutató | 2018. szeptember 10. (Magyarország) |
Eredeti adó | Duna Televízió |
Korhatár | |
További információk | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A merénylet Pajer Róbert 2018-ban készült televíziós történelmi filmdrámája, amely a tragikus sorsú osztrák császárné és magyar királyné, Erzsébet elleni végzetes merénylet témáját dolgozza fel, Kováts Adéllal és Csőre Gáborral a főszerepben.
1898. szeptember 10-én fél kettőkor a genfi Beau Rivage Szállóból két feketeruhás hölgy lépett ki. Hirtelen egy fiatalember nagy lendülettel neki szaladt az egyiknek, aki az ütközés következtében el is esett. A járókelők felsegítették a hölgyet, aki több nyelven is köszönetet mondott. Az incidens után sietősen tovább mentek a száz lépésre lévő hajóállomásra és felszálltak a hajóra, ahol a hölgy elájult. Társa bevitte a kabinba, levetette a fűzőjét és akkor látta, hogy bal melléből vér szivárog – szúrás érte. A hajó visszafordult, s a kikötés után a hölgyet hordágyon visszavitték a szállodába, ahol elhunyt.
Az áldozat nem más volt, mint az inkognitóban Genfben pihenő Erzsébet magyar királyné, kísérője pedig társalkodónője, gróf Sztáray Irma. A merénylő – mint később kiderült – Luigi Lucheni olasz anarchista, aki előre megfontolt szándékkal, egy élesre köszörült reszelővel szúrta szíven Erzsébetet.
A film bemutatja a két főhős útját a gyilkosságig; az előkelő származású, luxus körülmények között élő, romantikus lelkű uralkodóné és az árvaként felnövő, nélkülöző, gyilkos indulatú, zavaros ideológiájú férfi tragikus találkozását. Megeleveníti a századforduló látszólag békés, ám belülről forrongó, társadalmi feszültségekkel terhes fojtott hangulatát, melyben a veszélyes anarchista gondolatok lábra kaphattak. Megkísérel választ keresni arra, miért kellett a királynénak meghalnia, ki volt valójában a gyilkos, s elkerülhető lett volna-e a tragédia. A társalkodónő visszaemlékezésein alapuló, korhű díszletekkel és jelmezekkel forgatott tévéfilm dramatikus jelenetekkel, korabeli felvételek montázsával és narrációval mutatja be a merénylet közvetlen előzményeit, körülményeit és lefolyását, valamint azokat az érzelmeket, amelyeket a gyilkosság világszerte kiváltott.
A tévéfilm a Magyar Média Mecenatúra 120 000 000 forintos támogatásával készült. Bemutatójára a merénylet 120. évfordulóján, 2018. szeptember 10-én, főműsoridőben került sor a Duna Televízióban.
A film jeleneteit Budapesten, Fóton, Etyeken, Gödöllőn és Ráckeresztúron vették fel.