Wiki90: 90-es évek stílusú enciklopédiája az interneten
Bajor Tanácsköztársaság
Ebből az alkalomból szeretnénk elmélyülni a Bajor Tanácsköztársaság izgalmas világában, amely téma több millió ember figyelmét felkeltette szerte a világon. Megalakulása óta a Bajor Tanácsköztársaság vita, tanulmányozás és csodálat tárgya, a modern élet alapvető elemévé vált. Az évek során a Bajor Tanácsköztársaság jelentős hatást gyakorolt különböző területekre, a technológiától a kultúráig, a tudományig és általában a társadalomig. Ebben a cikkben a Bajor Tanácsköztársaság számos aspektusát, valamint a kortárs világra gyakorolt hatását fogjuk feltárni, azzal a céllal, hogy rávilágítsunk a relevanciájára, és átfogó képet nyújtsunk erről az izgalmas témáról.
A müncheni Tanácsköztársaság vagy Bajor Tanácsköztársaság(Münchner vagy Bayerische Räterepublik) egy rövid életű kísérlet volt egy szocialista állam létrehozására Bajorországban1919 tavaszán.
A gyárakban munkásönigazgatást vezettek be, és tervbe vették – Silvio Gesell elképzelései nyomán – a papírpénz megszüntetését. Munkanélküli munkásokból – szovjet mintára – felállították a helyi, idővel 20 000 fősre gyarapodott Vörös Hadsereget, amely lecsapott az ellenforradalmi-gyanús csoportokra, személyekre. 8 embert a jobboldalnak végzett kémkedésért kivégeztek.
A harcok és az azokat követő, a későbbi magyarországi fehérterrorhoz hasonló kommunista-ellenes tisztogatások során számos kegyetlenkedésre került sor, és hétszáz ember életét veszítette.
Ernst Toller: Német voltam én is..., Kossuth Kiadó, 1974, ISBN 963-09-0177-3
Karl-Ludwig Ay: Die Entstehung einer Revolution. Die Volksstimmung in Bayern während des Ersten Weltkrieges. (= Beiträge zu einer historischen Strukturanalyse Bayerns im Industriezeitalter 1). Duncker & Humblot, Berlin 1968. (Dissertation, Universität München 1968)
Karl Bosl (Hrsg.): Bayern im Umbruch. Die Revolution von 1918, ihre Voraussetzungen, ihr Verlauf und ihre Folgen. Oldenbourg, München u. a. 1969.
Helge Döhring: Damit in Bayern Frühling werde! Die syndikalistische Arbeiterbewegung in Südbayern von 1914 bis 1933. Verlag Edition AV, Lich/Hessen 2007, ISBN 978-3-936049-84-8.
Ralf Höller: Der Anfang, der ein Ende war. Die Revolution in Bayern 1918/19. (= Aufbau Taschenbuch 8043). Berlin 1999, ISBN 3-7466-8043-3.
Allan Mitchell: Revolution in Bayern 1918/1919. Die Eisner-Regierung und die Räterepublik. Beck, München 1967. (2. Auflage. 1982, ISBN 3-406-02003-8) (zugleich Dissertation, an der Harvard University in Cambridge, MA).
Gerhard Schmolze (Hrsg.): Revolution und Räterepublik in München 1918/19 in Augenzeugenberichten. Rauch, Düsseldorf 1969. (dtv, München 1982, ISBN 3-423-01365-6)
Michael Seligmann: Aufstand der Räte. Die erste bayerische Räterepublik vom 7. April 1919. (= Reihe libertäre Wissenschaft. 8). 2 Bände. Trotzdem, Grafenau-Döffingen 1989, ISBN 3-922209-77-7
Ez a szócikk részben vagy egészben a Bavarian Soviet Republic című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.