Wiki90: 90-es évek stílusú enciklopédiája az interneten
A mai világban a Ballada a katonáról egyre szélesebb körben érdeklődő témává vált. Relevanciája a személyestől a szakmai szféráig terjed, és a mindennapi élet különböző területeit érinti. A technológia fejlődésével és a globalizációval a Ballada a katonáról még nagyobb jelentőséget kapott, vitákat, kutatásokat és fejlesztéseket generálva, amelyek megváltoztatták a témával kapcsolatos felfogásunkat és megközelítésünket. Ebben a cikkben a Ballada a katonáról-hez kapcsolódó különböző perspektívákat és megközelítéseket fogjuk megvizsgálni, hogy elmélyülhessünk a mai világban relevanciájában és következményeiben.
Ballada a katonától (Баллада о солдате) | |
1959-es szovjet film | |
Rendező | Grigorij Csuhraj |
Műfaj |
|
Forgatókönyvíró | Valentyin Jezsov, Grigorij Csuhraj |
Főszerepben | Vlagyimir Ivasov, Zsanna Prohorenko |
Zene | Mihail Ziv |
Operatőr | Vlagyimir Nyikolajev, Era Szaveljeva |
Gyártás | |
Gyártó | MOSZFILM |
Ország | Szovjetunió |
Nyelv | orosz |
Játékidő | 89 perc |
Forgalmazás | |
Forgalmazó |
|
Bemutató | 1959 |
Korhatár | II. kategória (F/1164/J) |
Kronológia | |
Előző | A negyvenegyedik |
Következő | Tiszta égbolt |
További információk | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A Ballada a katonáról Grigorij Csuhraj második játékfilmje. A szovjet új hullám mesterművének tartják. A zsűri különdíját nyerte az 1960-as cannes-i filmfesztiválon, elnyerte és a Brit Film- és Televíziós Akadémiától a legjobb filmnek járó díjat is (1962). 1962-ben Oscar-díjra jelölték a legjobb forgatókönyv kategóriában.
A mélyen emberi történetű film világszerte sikert aratott.
A háború maga, a harcok alig-alig vannak jelen a filmben. A főszereplő négy napos szabadságát édesanyja felkeresésére használja fel, de csak annyi ideje marad, hogy megöleljék egymást, és már vissza is kell térnie a frontra. A film története így maga a hazautazás. A mese középpontjában egy lassan bontakozó, eleve reménytelen szerelem áll.
A filmről bővebben szól a rendezőről szóló szócikk.