Wiki90: 90-es évek stílusú enciklopédiája az interneten
A mai világban a Baranyaszentgyörgy emberek millióinak figyelmét ragadta meg szerte a világon. Akár a társadalomra gyakorolt hatása, akár történelmi jelentősége, akár a kulturális területre gyakorolt befolyása miatt, a Baranyaszentgyörgy különböző területek érdeklődésének témája lett. A Baranyaszentgyörgy megjelenésétől napjainkig nyomot hagyott az emberek életében, vitákat, elmélkedéseket és tanulmányokat váltott ki jelentéséről és hatásáról. Ebben a cikkben a Baranyaszentgyörgy-hez kapcsolódó különféle szempontokat vizsgáljuk meg, elemezve annak fontosságát és mai következményeit.
Baranyaszentgyörgy | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Vármegye | Baranya | ||
Járás | Hegyháti | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Eizemann János (Fidesz-KDNP) | ||
Irányítószám | 7383 | ||
Körzethívószám | 72 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 114 fő (2023. jan. 1.) | ||
Népsűrűség | 20,5 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 7,27 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 14′ 40″, k. h. 18° 00′ 57″Koordináták: é. sz. 46° 14′ 40″, k. h. 18° 00′ 57″ | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Baranyaszentgyörgy témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Baranyaszentgyörgy (németül: Sendjerga) község Baranya vármegyében, a Hegyháti járásban.
Baranya vármegyében, Sásdtól nyugatra, Baranyajenő és Tormás között fekvő település.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 150 | 151 | 154 | 134 | 120 | 116 | 114 |
2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84%-a magyarnak, 10,4% cigánynak, 2,8% németnek, 0,7% szerbnek mondta magát (14,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 59%, református 4,9%, evangélikus 1,4%, görögkatolikus 1,4%, felekezeten kívüli 8,3% (24,3% nem nyilatkozott).
2022-ben a lakosság 86,2%-a vallotta magát magyarnak, 43,1% németnek, 2,6% cigánynak, 8,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 31% volt római katolikus, 2,6% református, 2,6% evangélikus, 0,9% görög katolikus, 12,1% felekezeten kívüli (50,9% nem válaszolt).