Wiki90
Wiki90: 90-es évek stílusú enciklopédiája az interneten
|
|
|
|
Barents-tenger
A mai világban a Barents-tenger egyre fontosabbá vált. Megjelenése óta a Barents-tenger minden korosztály és hely embereinek figyelmét felkeltette, és széles körben érdeklődő témává vált. Akár a társadalomra gyakorolt hatása, akár a tudományos területen betöltött jelentősége, akár a populáris kultúrára gyakorolt hatása, akár a történelemben betöltött jelentősége miatt, a Barents-tenger kitörölhetetlen nyomot hagyott az emberiségben. Ebben a cikkben tovább kutatjuk a Barents-tenger jelentését és fontosságát, elemezve annak időbeli alakulását és a mai világban betöltött szerepét.
| Barents-tenger | |
 | |
| A Barents-tenger térképe | |
| Országok |  Norvégia Oroszország |
| Hely | Európa |
| Felszíni terület | 1 424 000 km2 |
| Átlagos mélység | 222 m |
| Települések | Murmanszk, Vardø, Petsamo |
| Elhelyezkedése | |
 Barents-tenger
Pozíció Arktisz térképén
| |
 é. sz. 75°, k. h. 40°Koordináták: é. sz. 75°, k. h. 40° | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Barents-tenger témájú médiaállományokat. | |
A Barents-tenger a Jeges-tenger selftengere Norvégia és Oroszország határától északra, az Északi-fok, a Medve-sziget, a Spitzbergák (Svalbard), a Ferenc József-föld, Novaja Zemlja, a Vajgacs-sziget és a szárazföld között.
Nevét Willem Barents holland tengerészről kapta.
Földrajz
Területe mintegy 1 424 000 km². Közepes mélysége 222 m, legmélyebb pontja mintegy 600 m. Vizének sótartalma 34‰.
Éghajlata
A Barents-tenger a Jeges-tenger legenyhébb éghajlatú része. Délnyugati része az Észak-atlanti-áramlat fűtő hatása miatt egyáltalán nem fagy be, Novaja Zemlja partvidékét azonban az év háromnegyedében jégpáncél borítja.
Természetföldrajzi viszonyai
Tőle nyugatra a Norvég-tenger, keletre a Kara-tenger, északra a Jeges-tenger fő medencéje található. A Pecsora folyó torkolatvidékén kialakult egy kis, pontosan el nem határolható melléktengere; gyakran a Fehér-tengert is a Barents-tenger melléktengerének tekintik. Fenekét, a jégkorszaki folyamatok nyomait őrző, változatos domborzatú Barents-selfet a Murmanszki-selfhát két részre osztja.
A Barents-tenger déli része jégmentes marad egész évben az Észak-atlanti-áramlatnak köszönhetően. Szeptember környékére általában teljesen jégmentessé válik a tenger.
A Barents-tengerben háromfajta víztömeg találkozik:
- meleg, sós víz az észak-atlanti áramlásból (hőmérséklete >3 °C, sótartalom >35‰)
- hideg, sarki eredetű víztömeg (hőmérséklete < 0 °C, sótartalma <35‰)
- meleg, alacsony sótartalmú parti vizek (hőmérséklete >3 °C, sótartalom <34,7‰)
Élővilága
Az Észak-atlanti áramlat miatt ebben a tengerben több az élőlény, mint a többi, hasonló szélességen található tengerben.
A fitoplankton tavaszi virágzása hamar megkezdődik a jéghatár mentén, mert a tenger felszínén az olvadó jégből kialakuló friss vízrétegben kiváló körülményeket találnak. A fitoplanktonokat megeszik a zooplanktonok, és a krillek, ezeket pedig az atlanti tőkehal, sarki tőkehal, bálnák, csuklyás halak fogyasztják. A csuklyás hal sok ragadozó faj, például az atlanti tőkehal, a fóka és a tengeri madarak legfontosabb tápláléka.
Gazdaságföldrajza
A Barents-tenger halászata nagyon fontos Oroszországnak és Norvégiának egyaránt; főként az atlanti tőkehalat halásszák.
Legfontosabb kikötője az orosz Murmanszk, ugyancsak fagymentes a norvég Vardø. A téli háborúig Finnországnak is volt kikötője Petsamonál.
Oroszország a kiselejtezett haditengerészeti nukleáris reaktorok és hulladékok lerakóhelyévé tette a Barents-tengert a hidegháború alatt, és ez veszélyeztetheti az ottani élővilágot.
Források
- Magyar nagylexikon III. (Bah–Bij). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Akadémiai. 1994. 257. o. ISBN 963-05-6821-7
További információk
- WWF Barents Sea Ecoregion A Barents-tenger élővilágának megmentésére tett kísérletek.
