Wiki90: 90-es évek stílusú enciklopédiája az interneten
A mai világban a Berlini kongresszus visszatérő és rendkívül fontos témává vált a társadalomban. A kezdetektől napjainkig a Berlini kongresszus jelentős hatással volt az emberek életére, vitákat, kihívásokat és lehetőségeket generált. A történelem során a Berlini kongresszus különböző területek szakértőinek tanulmányozásának, elmélkedésének és elemzésének tárgya volt, akik hozzájárultak a témával kapcsolatos elképzeléseikhez és tudásukhoz. Ebben a cikkben a Berlini kongresszus-hez kapcsolódó különböző szempontokat fogjuk feltárni, a kultúrára gyakorolt hatásától a globális gazdaságra gyakorolt hatásáig, annak érdekében, hogy megértsük a Berlini kongresszus jelentőségét a jelenben és a jövőre vetítve.
A berlini kongresszus egy 1878-ban (június 13. és július 13. között), a nagyhatalmak (Oroszország, Nagy-Britannia, Franciaország, az Osztrák–Magyar Monarchia, Olaszország és Németország), valamint az Oszmán Birodalom és a balkáni népek (görögök, szerbek, románok, montenegróiak és albánok) között lezajló konferencia elnevezése, amelynek célja az orosz–török háború után a balkáni térség országainak meghatározása volt. A kongresszus a berlini szerződés aláírásával ért véget, amely a San Stefanó-i békeszerződést írta felül.
A San Stefanó-i béketárgyalások során az orosz és a török felek a nagyhatalmak megkérdezése és érdekeik figyelembevétele nélkül kötöttek egyezséget. Nagy-Britannia és az Osztrák-Magyar Monarchia nem fogadta el a békét, és kényszerítette Oroszországot, hogy a berlini konferencián a nagyhatalmakkal együtt újra tárgyalja a kérdéskört.
A kongresszus gátat vetett az 1877–78-as orosz–török háború következtében a Balkán felé megindult orosz térfoglalásnak. A Balkán helyzetét rendező nagyhatalmi konferencia során az Osztrák–Magyar Monarchia lehetőséget kapott, azonban id. Andrássy Gyula közös külügyminiszter Bosznia-Hercegovina megszállása kapcsán, főleg a nagy költségek és az elrendelt mozgósítás miatt, számos bírálatot kapott, és ezek hatására lemondott.
Létrejöttek a balkáni nemzetállamok, de határaikat a nagyhatalmak nem etnikai, hanem hatalmi–stratégiai alapon húzták meg. Az etnikai kérdések szinte néhány évtizeden belül kezelhetetlenné váltak, és a mai napig területi konfliktusok alapját képezik.