Wiki90: 90-es évek stílusú enciklopédiája az interneten
Ebben a cikkben elmélyülünk a Brescia lenyűgöző világában, feltárva eredetét, fejlődését és relevanciáját a mai társadalomban. Első megjelenésétől a mindennapi életre gyakorolt hatásáig a Brescia emberek millióinak figyelmét ragadta meg szerte a világon. Egy mély és részletes elemzésen keresztül megvizsgáljuk azokat a különböző szempontokat, amelyek miatt ez olyan hihetetlenül érdekes és érdemes megvizsgálni. A Brescia jövőbeli lehetséges következményeitől a jelenben való jelentésig kitörölhetetlen nyomot hagyott a történelemben, és elengedhetetlen, hogy megértsük jelentőségét ma. Csatlakozzon hozzánk a Brescia izgalmas túráján, és fedezzen fel mindent, amit erről az ellenállhatatlan jelenségről tudni érdemes.
Brescia | |||
A bresciai naplemente | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Olaszország | ||
Régió | Lombardia | ||
Megye | Brescia (BS) | ||
Frazionék | Buffalora, Caionvico, Chiesanuova, Fornaci, Mompiano, Noce, San Polo, Sant'Eufemia della Fonte, Stocchetta, Verziano | ||
Polgármester | Adriano Paroli | ||
Védőszent | Faustinus and Jovita | ||
Irányítószám | 25100 | ||
Körzethívószám | 030 | ||
Forgalmi rendszám | BS | ||
Testvérvárosok | Lista
| ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 196 446 fő (2023. jan. 1.) | ||
Népsűrűség | 2093,96 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 149 m | ||
Terület | 90,68 km² | ||
Időzóna | CET (UTC+01:00) | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 45° 32′ 20″, k. h. 10° 13′ 13″Koordináták: é. sz. 45° 32′ 20″, k. h. 10° 13′ 13″ | |||
Elhelyezkedése Brescia térképén | |||
Brescia weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Brescia témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Brescia (lombard nyelven Brèsa) város Olaszország Lombardia régiójában. Brescia megye székhelye. Az ország egyik kiemelkedő ipari központja. Turizmusa is jelentős, köszönhetően a Garda-tó valamint az Alpok közelségének. 2017-ben a város és környéke az "Európai Gasztronómiai Régió" projekt része, 2023-ban pedig Bergamóval "Olaszország kulturális fővárosa".
Az ókorban Brixia néven a Római Birodalom egyik jelentős városa volt.
A város az Alpok lábánál található, nem messze a Garda- és az Iseói-tótól. A Val Trompia völgy bejáratánál fekszik a Monte Maddalena (874 m) és a Colle Cidneo lábainál. A várost a Mella folyó szeli át.
Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Rekord max. hőmérséklet (°C) | 19,9 | 22,0 | 27,3 | 30,6 | 35,3 | 36,2 | 38,2 | 38,4 | 33,3 | 29,0 | 22,8 | 17,0 | 38,4 |
Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 5,0 | 8,5 | 14,2 | 18,6 | 23,1 | 27,8 | 30,3 | 29,4 | 25,1 | 18,5 | 11,6 | 6,8 | 18,3 |
Átlagos min. hőmérséklet (°C) | −1,5 | 0,3 | 4,9 | 8,8 | 12,7 | 16,7 | 19,0 | 18,4 | 15,1 | 10,0 | 4,5 | 0,6 | 9,2 |
Rekord min. hőmérséklet (°C) | −19,4 | −14,6 | −9,3 | −2,5 | 0,2 | 5,2 | 9,4 | 8,1 | 3,8 | −5,8 | −8,2 | −15,2 | −19,4 |
Átl. csapadékmennyiség (mm) | 64 | 64 | 71 | 83 | 105 | 100 | 86 | 101 | 73 | 98 | 87 | 55 | 987 |
Forrás: Archivio climatico Enea-Casaccia, Ispra (precipitation), Servizio Meteorologico (humidity 1961–1990 and extremes 1951–present recorded at Brescia Ghedi Air Base) |
Az ókori kelta vagy etruszk település i. e. 225 körül a Római Birodalomhoz került, i. e. 49-ben municípium lett, majd Augustus császár alatt Colona Civica Augusta Bricia néven említik az írások. A császárok korában Brixia néven továbbra is fontos város volt; erről tanúskodnak a feltárt római kori maradványok, amelyek a legjelentősebbek Észak-Itáliában. A Nyugatrómai Birodalom bukása után Brescia longobárd hercegség lett. A városban született az utolsó longobárd király Desiderius. A város fontos szerepet töltött be a Karolingok alatt is, és a 12. században – mint szabad kommuna és városállam – egyik legerősebb tagja volt a Lombard Ligának; sikeres ellenállást fejtett ki I. és II. Frigyes német-római császár seregeivel szemben. A következő századokban sűrűn váltogatta urait (Da Romano, Pallavicino, Torriani, Scaligeri, Visconti, Malatesta nemesi családok), ezt követően azonban – 1426-tól – békésebb korszak köszöntött Bresciára, ugyanis csaknem három évszázadon át a Velencei Köztársasághoz tartozott. Nem osztozott a szomszédos Milánói Hercegség sorsán, mely a spanyol királyok fennhatósága alá került. Ebben az időszakban élte virágkorát a festészet, amelynek kiemelkedő alakja Vincenzo Foppa (1427–1516) volt. 1797-től az észak-itáliai városok sorsában osztozva, francia fennhatóság alá, majd 1815-től osztrák fennhatóság alá került, az Lombard–Velencei Királyság részeként. 1859-ben a Szárd–Piemonti Királyság szerezte meg, majd 1861-től az egyesült Olasz Királyság részévé vált.
A népesség számának alakulása:
A város központját három, egymással teljesen ellentétes jellegű tér alkotja. Első a Piazza Vittoria, melyet modern, árkádos épületek vesznek körül, üzletekkel és kávéházakkal, Marcello Piacentini tervezte őket, 1932-ben. Egyetlen műemléke egy kicsiny templom, a 16. században épült Santa Agata. A Piazza Vittoriától északra fekvő Piazza Loggia reneszánsz házaival a város legszebb tere. A Piazza Duomo a legnagyobb a három tér közül; nagyszerű épületeivel és két szép barokk közkútjával történelmi hangulatot áraszt. A főbb látnivalók ezen három tér körül csoportosulnak:
Bresciai sportegyesületek:
A városból indult és itt ért véget a híres Mille Miglia autós gyorsasági verseny, mely Brescia és Róma között zajlott. A versenyt utoljára 1957-ben rendezték meg.
Bresciában alakult meg 1897. április 14-én az első olaszországi ipari egyesület (Associazione Industriale Bresciana (AIB)).
A város iparának jellemző ágazatai a gépgyártóipar, fémfeldolgozóipar, textilipar és élelmiszeripar. A szolgáltatási szektorban jelentősek a pénzügyi vállalkozások. Két bank székhelye található a városban: a Bipop-Carire (ma az Unicredit-csoport tagja) valamint a Banca Lombarda.
Bresciát érinti a kelet-nyugat irányú A4-es autópálya, amely összeköti Trieszttel, Velencével, Veronával, Milánóval és Torinóval. Az autópálya déli irányban elágazik Cremona és Piacenza felé.
Bresciában találkozik a Mantovából valamint Ventimigliából érkező vasútvonal a Trieszt–Torino kelet-nyugati vonallal.
A városközponttól 35 km-re fekszik a Brescia-Montichiari repülőtér, melyet 1999. október 25-én adtak át.
A közösségi közlekedést 18 autóbusz-, valamint öt trolibuszvonal bonyolítja le. A város 2013 óta metróval is rendelkezik.