Wiki90
Wiki90: 90-es évek stílusú enciklopédiája az interneten
|
|
|
|
Budapesti Szemle
Ebben a cikkben elmélyülünk a Budapesti Szemle izgalmas világában. Az eredetétől a mai hatásig megvizsgáljuk a Budapesti Szemle minden oldalát és a különböző területekre gyakorolt hatását. Elemezzük a fejlődését az idő múlásával, valamint a Budapesti Szemle-en létező különböző perspektívákat. Ezen túlmenően megvizsgáljuk ennek jelentőségét a mai társadalomban és a jövőbeli előrejelzéseket. Nem számít, hogy Ön szakértő a területen, vagy ha először hall a Budapesti Szemle-ről, ez a cikk teljes és részletes betekintést nyújt ebbe az izgalmas témába.
| Budapesti Szemle | |
 | |
| Ország | Magyarország |
| Alapítva | 1840 |
| Megszűnt | 1944 |
| Kiadó | Magyar Tudományos Akadémia |
| Főszerkesztő |
|
| Nyelv | magyar |
| OCLC | 5855824 |
| ISSN | 0201-0410 |
A Budapesti Szemle egy 1840 és 1944 között, kisebb megszakításokkal évente három alkalommal, kötet formában megjelent a kultúra széles területeit felölelő folyóirat volt.
A lap
A lap első ízben 1840-ben jelent meg, de ezt 17 évnyi szünet követte, Heckenast Gusztáv kiadó úgy ítélte meg, hogy még nem érett meg az ország arra, hogy egy ilyen típusú lap üzletileg eredményes legyen. 1857-ben Csengery Antal szervezőmunkájának köszönhetően indult el ismét a folyóirat, Sina Simon bankár anyagi áldozatvállalásának segítségével. 1864-ig Csengery állt a lap élén, ekkor közel két éves szünet állt be a kiadásban. 1865-től 1867-ig Lónyay Menyhért is részt vett a szerkesztői munkában, a kiegyezéstől azonban ismét egyedül Csengery vitte a lapot 1869-ig. 1873-tól Gyulai Pál szerkesztésében indult újra a Magyar Tudományos Akadémia égisze alatt. A lapot Gyulai haláláig szerkesztette, tőle Voinovich Géza vette át a stafétabotot, aki a folyóirat 1944-es megszűnéséig volt főszerkesztő.
Összesen 305 kötet jelent meg a folyóirat fennállásának idején.
Szerkesztősége 1905-ig a Magyar Tudományos Akadémia székházában, majd néhány évig a Főherceg Sándor utca (ma: Bródy Sándor utca) 13. szám alatt működött. Az első világháború időszakától megszűnéséig a Franklin Irodalmi és Nyomdai Rt. címén, az Egyetem (mai nevén: Károlyi) utca 4. szám alatt volt.
Szerkesztői, tartalma
A lap főszerkesztői Csengery Antal (1857–1869), Gyulai Pál (1873–1910) és Voinovich Géza (1910–1944) voltak.
Az abszolutizmus időszakában jószerével Magyarország egyetlen olyan folyóirata volt, mely kultúrát közvetített az olvasóknak. Az 1873–1944 közti időszakban a folyóiratban elsősorban az irodalmi vonal volt erős, bár történelmi és filozófiai írások is megjelentek. A természettudomány inkább elvi, tudománypolitikai szempontból volt része a lap profiljának.
Kapcsolódó szócikkek
- A folyóirat digitalizált példányai a REAL-J repozitóriumban (nyílt hozzáférés)
- A folyóirat digitalizált példányai az Arcanum Digitális Tudománytár weboldalán (előfizetéses)
Jegyzetek
- ↑ Galambos Ferenc: A Budapesti Szemle írói és írásai. Budapest: kézirat. 1955.
- ↑ Az egyes lapszámokban közölt levelezési cím alapján.
- ↑ Budapesti Szemle 1857-1944. Arcanum Digitális Tudománytár (Hozzáférés: 2018. április 21.)