Wiki90: 90-es évek stílusú enciklopédiája az interneten
Manapság a Cieszyn egy nagyon aktuális téma, amely mindannyiunkat érint, akár tudatában vagyunk, akár nem. Ahogy a világ egyre bizonytalanabb jövő felé halad, a Cieszyn életünk alapvető elemévé válik, és befolyásolja a környezetünkkel, más emberekkel és még önmagunkkal való interakciót is. Éppen ezért szükséges elmélyedni a Cieszyn ismeretében és megértésében, hogy szembenézzünk a változó világban felmerülő kihívásokkal. Ebben a cikkben elmélyülünk a Cieszyn lenyűgöző világában, feltárva életünk következményeit, alkalmazásait és következményeit.
Cieszyn | |||
A piactér | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Lengyelország | ||
Vajdaság | Sziléziai | ||
Járás | Cieszyn | ||
Irányítószám | 43-400 | ||
Körzethívószám | (+48) 33 | ||
Rendszám | SCI | ||
Testvérvárosok | Lista
| ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 33 958 fő (2021. márc. 31.) | ||
Népsűrűség | 1 183,62 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 249-378,5 m m | ||
Terület | 28,61 km² km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 49° 45′, k. h. 18° 38′Koordináták: é. sz. 49° 45′, k. h. 18° 38′ | |||
Cieszyn weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Cieszyn témájú médiaállományokat. |
Cieszyn (csehül Těšín; németül: Teschen; latinul Tessin, régi magyar neve Tessény) dél-lengyelországi város a sziléziai vajdaságban, a cieszyni járásban. A város az Olza folyó (mely egyben államhatár Lengyelország és Csehország között) jobb partján fekszik. Az egykori egységes város balparti része Český Těšín, ma Csehországhoz tartozik.
A város története a 9. századig nyúlik vissza és a golensica szláv törzs földvárához kapcsolódik. A város 1220 körül keletkezett. A 13. század végétől a cieszyni fejedelemség központja lett, mely formálisan 1918-ig állt fenn, uralkodói pedig először a Piast, majd a Habsburg dinasztia tagjai voltak. A város kettéosztása 1920 júliusában következett be az Osztrák–Magyar Monarchia romjain megalakuló Lengyelország és Csehszlovákia két évig tartó vitája után.
A lengyel oldalon található az egykori egységes város legtöbb műemléke elsősorban az Óvárosban (Stare Miasto) és a várhegyen.