Wiki90

 Wiki90.com

Wiki90: 90-es évek stílusú enciklopédiája az interneten

Merüljön el a Wiki90-ben, az online enciklopédiában, amely megragadja a 90-es évek szellemét. Az internet korai napjait idéző ​​kialakításával és gazdag tudástárával a Wiki90 a nosztalgia és a tanulás portálja. Fedezze fel és élje át újra egy felejthetetlen korszak ikonikus pillanatait online!

Cserhát József

A mai világban a Cserhát József olyan téma, amely nagy jelentőségűvé vált, és felkeltette a társadalom különböző szektorainak figyelmét. Megjelenése óta a Cserhát József előtte és utána is megjelöli azt a módot, ahogyan kölcsönhatásba lépünk, élünk és érzékeljük a körülöttünk lévő világot. Az idő múlásával a Cserhát József vita és vita tárgyává vált különböző területeken, ellentmondásos véleményeket generálva, és olyan cselekvéseket vált ki, amelyek hatással voltak az emberek életére. Ezért kulcsfontosságú elemezni és mélyrehatóan megérteni, hogy a Cserhát József milyen hatással volt életünkre, valamint a társadalom egészének fejlődésére. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Cserhát József néhány aspektusát és a mindennapi élet különböző aspektusaira gyakorolt ​​hatását, hogy szélesebb és átfogóbb képet adjunk erről a létfontosságú témáról.

Cserhát József
Élete
Született1915. március 20.
Balsa
Elhunyt1969. augusztus 6. (54 évesen)
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)vers

Cserhát József (Balsa, 1915. március 20. – 1969. augusztus 6.) költő, szerkesztő.

Élete

A Dessewffy uradalomban, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében Balsán született. Ősei több nemzedéken át uradalmi cselédek voltak. A család a 18. században települt át Erdélyből, ahol még kis nemesi rangjuk volt.Az apa kocsmáros és hentesként működött. Gyermekkorában néhány évig a szomszédos Vencsellőn élt, majd 1928-ban Budapestre költöztek. Tanulmányait Balsán, Vencsellőn, Nyíregyházán, Békésen, Szegeden, Kolozsváron és Budapesten végezte.
Batsányi János és Baumberg Gabriella életútja nagy hatással volt rá a tapolcai évek alatt. Megszerette a költő házaspárt és a Batsányi-kultusz fáklyavivője lett. Megírta Batsányi Jánosról versét: A „Látó lángja” című költeményt.Korán kezdte írói pályáját, első verseit a Magyar Csillag, az Erdélyi Helikon, a Kelet Népe, Sorsunk közölte. Részt vesz a Márciusi Front nevű írói kongresszuson, nagy írókkal együtt, többek között Illyés Gyulával, Németh Lászlóval, Kodolányi Jánossal. A háború után főként a Kortársban, az Élet és Irodalomban, a Jelenkorban és az Életünkben jelentek meg írásai. 1957 és 1960 között a Tapolcai Városi Könyvtárat vezette, majd a Veszprémi Napló kulturális rovatának vezetője lett. A Nyugat késői nemzedékéhez is sorolják, de szorosan kötődik a népi írókhoz. A kortárs antológiákban való megjelenések mellett publicisztikai írásai is jelentősek. Harcolt újságíróként, költőként is az elnyomás ellen, a kisemberek életének jobbításáért. A népi írók újabban lírikusaként is említik. Bulgáriából hazafelé jövet a gyorsvonaton éri a halál (Romániában) 1969-ben. Költői munkásságát, emlékét viszi tovább a Veszprémben megalakult Cserhát Művész Kör (1969), amely ma már Budapesten működik. Az országos szervezet díjakat alapított nevéről: Cserhát-díj, Cserhát Nívódíj I. II. III. Cserhát József Irodalmi és Művészeti díj, Batsányi-emlékdíj.Batsányi emlékérem! Cserhát emlékérem.

Művei

Verseit a nevéről alapított Batsányi-Cserhát Művész Kör kiadványai közlik:

Díjai

  • Batsányi-díj, Veszprém Megyei Tanács (1963)
  • József Attila-pályadíj, Budapest, a Balsai Föld című művéért. (1948)
  • Kiváló újságíró (1969), Veszprémi Napló - MÚOSZ (Magyar Újságírók Országos Szövetsége)

Források

További információk

Enciclo
Wikious
Sapientia
Scientia
Boobota
Anandapedia
Sagapedia
Wikithot