Wiki90: 90-es évek stílusú enciklopédiája az interneten
A Duna menti síkság világában számos lenyűgöző szempontot találunk, amelyek felfedezésre, elemzésre és megértésre invitálnak bennünket. A Duna menti síkság egy izgalmas téma, amely tudományágak és tanulmányi területek széles skáláját fedi le, végtelen lehetőségeket kínálva azoknak, akik elmélyülni szeretnének a tudásában. Függetlenül attól, hogy a Duna menti síkság a történelemben, a tudományban, a technológiában, a kultúrában vagy bármely más területen szerepel, hatása és jelentősége tagadhatatlan. Ebben a cikkben elmélyülünk a Duna menti síkság lenyűgöző világában, feltárva eredetét, fejlődését és a mai világra gyakorolt hatásait. Csatlakozzon hozzánk ezen a felfedezőútra és a Duna menti síkság megismerésére.
Duna menti síkság | |
Galériaerdő Szigetszentmiklósnál | |
Elhelyezkedés | Alföld |
Besorolás | középtáj |
Fontosabb települések | Vác, Dunakeszi, Budapest, Dunaharaszti, Solt, Kalocsa, Baja, Mohács |
Földrajzi adatok | |
Terület | 5235 km² |
Lakott terület | 12,6 % |
Vízterület | 396 km² |
Legmagasabb pont | 251 m |
Folyóvizek | Duna |
Résztájegységek | Vác–Pesti-Duna-völgy, Pesti-hordalékkúpsíkság, Csepeli-sík, Solti-sík, Kalocsai-Sárköz, Tolnai-Sárköz, Mohácsi-sziget, Mohácsi teraszos sík |
A Duna menti síkságot észak felől a Dunazug-hegyvidék, a Dunakanyar hegyvidéke és a Cserhátvidék, délen a Drávaköz, keleten a Duna–Tisza közi síkvidék és a Bácskai-síkvidék szegélyezi, nyugaton Mezőföld, Mecsek és Tolna–Baranyai-dombvidék alkotja határait. A terület a Duna hajdani árterét foglalja magába.
A Duna menti síkság ártéri síkság melynek kialakulása a Duna folyónak köszönhető. Tengerszint feletti magassága 84 és 251 méter között változik. Domborzata hullámos síkság, melynek kialakulása a névadó folyó környezetformáló hatásának (erózió, akkumuláció) köszönhető. A tájra jellemző lápos mocsaras, ártéri területeket a Duna szabályozása és lecsapolások következtében szinte teljesen megszűntek. Mára főként mezőgazdasági területek, települések, legelők, gyepek és ártéri erdőrészek alkotják. Ez alól egyedüli kivételek a Kiskunsági Nemzeti Park és a Duna–Dráva Nemzeti Park területe, ez utóbbiban található az ország legnagyobb erdei ártere a Gemenc.