Wiki90: 90-es évek stílusú enciklopédiája az interneten
A mai világban a Eötvös József Collegium rendkívül releváns téma, amely a társadalom széles spektrumának figyelmét felkeltette. Ez a téma olyan viták, kutatások és viták tárgya volt, amelyek soha nem látott érdeklődést váltottak ki. A gazdaságra gyakorolt hatásától a közegészségügyre gyakorolt hatásáig a Eötvös József Collegium páratlan jelentőségre tett szert a globális színtéren. Ebben a cikkben a Eötvös József Collegium legfontosabb aspektusait tárjuk fel, elemezzük a különböző területekre gyakorolt hatását, és átfogó perspektívát kínálunk a mai relevanciájáról.
Eötvös József Collegium | |
Település | Budapest, Magyarország |
Cím | 1118 Budapest, Ménesi út 11-13. |
Építési adatok | |
Építés éve | 1910 |
Megnyitás | 1895 (más épületben) |
Építési stílus | neoromán építészet |
Tervező | Alpár Ignác |
Hasznosítása | |
Felhasználási terület |
|
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 28′ 47″, k. h. 19° 02′ 46″Koordináták: é. sz. 47° 28′ 47″, k. h. 19° 02′ 46″ | |
Eötvös József Collegium weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Eötvös József Collegium témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Az Eötvös József Collegium az ELTE bölcsészettudományi, informatikai, társadalomtudományi és természettudományi karainak szakkollégiuma Budapesten.
A Collegiumot 1895-ben báró Eötvös Loránd alapította a párizsi École normale supérieure mintájára, s az ő édesapjáról nevezték el a tanárképző főiskolai kollégiumot. A Collegium első igazgatója Bartoniek Géza fizikus volt, első kurátora pedig az alapító Eötvös Loránd. A porosz jellegű magyar oktatási rendszerben Bégé úr – ahogy a collegisták az igazgató urat nevezték – meggyökereztette a „magyar École”-t – ahogy ő nevezte az intézményt –, mely a magyar középiskolai tanárok színvonalas, széles látókörű képzésére fektette a hangsúlyt. Kezdetben a Collegium elsősorban a vidéki szegényebb rétegekből, vagy középosztályból származó tehetséges fiatalok otthona volt. Ma a bentlakó vidéki diákok mellett sok budapesti bejáró kollégista is részt vesz a kollégium szakmai és szociális életében.
A Collegium első épülete Pesten, a Csillag utcában (ma Gönczy Pál utca) volt, majd 1910-ben épült meg az Alpár Ignác tervezte Ménesi úti épület, mely ma is otthont ad a Collegium intézményének.
A Collegiumban a szakmai munka az ún. műhelyekben folyik, mely egy adott szak hallgatóit tömöríti, például a filozófia műhely tagjainak többsége filozófia szakos hallgató, de akadnak például társadalmi tanulmányok szakos hallgatók is körükben. Egy hallgató több műhely tagja is lehet, ha szeretne. A műhelyekben az oktatás műhelyórák keretében történnek, melyeket vagy a Collegium tanárai, vagy külső, meghívott előadók, gyakran egykori Eötvös-collegisták tartanak. A Collegium biztosít hallgatóinak nyelvtanulási lehetőséget is, általában négy-öt nyelv közül választhat a diákság.
A budapesti Eötvös Collegium mintájára a szegedi József Attila Tudományegyetemen is alapítottak fiú-, majd leány hallgatók részére is Eötvös Kollégiumot az 1960-as évektől.