Wiki90: 90-es évek stílusú enciklopédiája az interneten
Első konstantinápolyi zsinat
A Első konstantinápolyi zsinat témája az elmúlt években szakértők és rajongók figyelmét egyaránt felkeltette. A Első konstantinápolyi zsinat-re összpontosítva ez a cikk különféle szempontokat és perspektívákat tár fel, amelyek mélyebb megértést biztosítanak annak jelentőségének és rezonanciájának a kortárs társadalomban. Akár a történelem, akár a tudomány, a kultúra vagy a technológia prizmájából, a Első konstantinápolyi zsinat egyetemes érdeklődésre számot tartó témaként tárul fel, amely elmélkedésre és vitára késztet. Ezeken az oldalakon végig egy párbeszéd nyílik meg, amelyben feltárják a következményeit, és rávilágítanak lehetséges rövid- és hosszú távú következményeire. Kétségtelen, hogy a Első konstantinápolyi zsinat izgalmas téma, amely megérdemli, hogy a megérdemelt komolysággal és szélességgel közelítsünk hozzá.
A nyugatiak védelmükbe vették Atanázt, és megújították a nikaiai hitvallást. A keletiek azonban elítélték Atanázt és az őt befogadó I. Gyula pápát is, és a nikaiaitól eltérő hitvallást fogalmaztak meg, majd rávették az ariánusbarátII. Constantius császárt egy újabb birodalmi zsinat összehívására, amely 359-ben Riminiben a nyugati, Szeleukiában a keleti püspökök részvételével össze is ült. Egység nem született: Riminiben kb. 400 püspök megújította a nikaiai hitvallást, amit Szeleukiában ismét nem fogadtak el.
Ekkor a császár száműzetés terhe mellett megparancsolta, hogy minden püspök írja alá az ariánus hitvallást. Iulianus császár (Julianus Apostata) föloldotta a száműzetést, mert az így támadt belső ellentéttel akarta fölmorzsolni a kereszténységet. Az arianizmus azonban lassan veszített népszerűségéből, ugyanakkor fölmerült a makedonianizmusSzentlélek elleni eretneksége. Theodosius császár ezért zsinatot hívott össze, ez lett az első konstantinápolyi zsinat.
A zsinaton csak keleti püspökök vettek részt, ugyanis a nyugatiak már korábban, tavasszal Riminiben tartottak zsinatot. I. Damáz pápa sem küldött képviselőket. Bár a 382-i konstantinápolyi helyi zsinat egy Damáz pápához intézett levelében már egyetemesnek mondja a zsinatot, egyetemes jellegét általánosan csak sokkal később fogadták el. A zsinat 3. kánonja, amely pátriárkátusi előjogokat igényelt Konstantinápoly számára, a nyugati egyházban és Alexandriában megbotránkozást váltott ki, és a pápák ezt a kánont meg se erősítették; a zsinatot csak implicite fogadták el, mégpedig csak a tanítói megnyilatkozások tekintetében. Egyetemesnek a khalkédóni zsinaton ismerték el, illetve nyugaton azáltal, hogy Vigiliusz pápa a második konstantinápolyi zsinatot jóváhagyta.
Források
Magyar katolikus lexikon
Hubert Jedin: A zsinatok története. Budapest, 1998.
Heinrich Denzinger - Peter Hünermann: Hitvallások és az Egyház Tanítóhivatalának megnyilatkozásai. Szent István Társulat, Budapest, 2004.
Kapcsolódó szócikkek
Ez a kereszténységgel kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!
Az anglikán, a lutheránus, a kálvinista és más protestáns felekezetek csak az első négy egyetemes zsinatot ismerik el, bizonyos megszorításokkal az első hetet. Más (neo)protestáns felekezetek más nézeten vannak. · Az antikhalkédóni egyházak ma az első három zsinatot fogadja el a „közösből”, az Asszír keleti egyház az első kettőt.