Wiki90: 90-es évek stílusú enciklopédiája az interneten
Mai cikkünkben a Evlija Cselebi lenyűgöző világába fogunk beleásni. Az eredetétől a mai relevanciájáig elmerülünk egy olyan utazásban, amely lehetővé teszi számunkra, hogy megértsük a Evlija Cselebi fontosságát a különböző területeken. Feltárjuk a társadalomra gyakorolt hatását, a populáris kultúrára gyakorolt hatását és a történelemben betöltött jelentőségét. Részletes elemzéssel megtudjuk, hogy a Evlija Cselebi hogyan formálta világunkat, és ma is érdekes és vita tárgya. Készüljön fel a teljes elmerülésre a Evlija Cselebi univerzumában és annak minden aspektusában.
Evlija Cselebi | |
Született | 1611. február 25. Isztambul |
Elhunyt | 1684 vagy 1687 Kairó vagy Isztambul |
Állampolgársága | oszmán |
Nemzetisége | török |
Foglalkozása | utazó |
A Wikimédia Commons tartalmaz Evlija Cselebi témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Evlija Cselebi (oszmán-törökül: اوليا چلبي; török: Evliya Çelebi; Isztambul, 1611. február 25. – Kairó, 1684 vagy Isztambul, 1687) oszmán-török világutazó, történetíró, földrajzi író. Óriási műve kiemelt jelentőségű forrás többek között a magyarországi hódoltság tekintetében is.
Apja a szultáni udvar ékszerésze volt, így ő is az udvarban nevelkedett. Rokona volt Melek Ahmed pasa. Kiváló neveltetést kapott, a feljegyzések szerint nagyon szépen énekelt. Kedvelt mulattatója volt IV. Murád szultánnak. Sokfelé utazott és sok emberrel érintkezett, ezeket az élményeit írja le terjedelmes Szejáhatnáme (Utazások könyve) című munkájában.
A művet az 1680-as években Kairóban tíz kötetben adta ki. Az első kötetben Isztambult írja le. Útleírásának számunkra legfontosabb részét, az 1660 és 1666 közötti magyarországi utazás leírását a hatodik kötetben találjuk. Ebben Cselebi érdekes képet fest a 17. századi magyar közállapotokról, leírja többek között Budát, a Balatont, Esztergomot és Székesfehérvárt, valamint érdekes ismertetéseket ad az 1664-es szentgotthárdi csatáról. Valószínűleg járt II. Rákóczi György erdélyi fejedelem udvarában is.
Cselebi, a török történetírás hagyományait követve, nem közölt pontos adatokat, és sokszor túloz. Mindezek ellenére mégis igen értékes forrás, melyet megfelelő forráskritikával kell értelmezni.