Wiki90: 90-es évek stílusú enciklopédiája az interneten
Fraknói Vilmos
Ebben a cikkben elmélyülünk a Fraknói Vilmos lenyűgöző világában, feltárva annak különböző oldalait, jelentését és az élet különböző területeire gyakorolt lehetséges hatásait. A Fraknói Vilmos az idők során érdeklődés és vita tárgya volt, kíváncsiságot és elmélkedéseket ébresztett a tudománytól a populáris kultúráig különböző területeken. Ebben az olvasmányban végig elemezzük ennek relevanciáját a jelenlegi kontextusban, valamint az ötletek és perspektívák alakulására gyakorolt hatását. Nem számít, hogy Ön amatőr vagy szakértő a témában, ez a cikk elvezeti Önt a Fraknói Vilmos új szempontjainak felfedezéséhez, és minden bizonnyal új látásmódot ad ebben a témában.
Frankl Vilmos néven született Ürményben, ahol Frankl Sándor uradalmi orvos, eredetileg zsidó vallású édesapja ekkorra már kikeresztelkedett, ő pedig 1874-ben felvette a Fraknói nevet. Középiskoláit Nagyszombatban és az esztergomibencés gimnáziumban végezte, teológiai és bölcsészeti tanulmányait Pesten végezte.
A középkori, főleg a 15. és részben a 17. századi magyar történelemnek számos, elsősorban egyház- és diplomáciatörténeti témáját dolgozta fel, a tanulmányok hosszú sorában sok külföldi, főleg olaszországi levéltári anyag felhasználásával.
Szerkesztette a Magyar Tudományos Akadémia Értekezések a történettudomány köréből című kiadványsorozatot (1872–1878), az Akadémia évkönyveit, értesítőjét (1878–1889) és a Magyar Könyvszemlét1876-tól 1879-ig. 1903-ban a Kisfaludy Társaság tagja lett. Kiadta a Magyar Országgyűlési Emlékek I–X. kötetét (az utolsó kettőt Károlyi Árpáddal), a vatikáni magyar okmánytár (Monumenta Vaticana) I–IV. kötetét (1884–1899), Mátyás levelezését a római pápákkal (1891).
Gróf Széchényi Ferenc, 1754–1820; utószó Soós István; Osiris, Bp., 2002 (Millenniumi magyar történelem. Életrajzok)
Mátyás király levelei. Külügyi osztály, 1458–1490; a Fraknói Vilmos szerkesztette kötetek egyben közölt változata, sajtó alá rend., utószó Mayer Gyula; Nap, Bp., 2008 + DVD
Pázmány Péter, 1570–1637; Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó, Bp., 2014 (Nemzeti könyvtár)