Győrladamér
Győrladamér
Győrladamér
Győrladamér
Győrladamér
Győrladamér
Győrladamér
Győrladamér
Győrladamér, Győr-Moson-Sopron
Wiki90
Wiki90: 90-es évek stílusú enciklopédiája az interneten
|
|
|
|
Győrladamér
Ebben a cikkben alaposan áttekintjük a Győrladamér témát és annak minden következményét. A Győrladamér ma nagyon fontos téma, mivel jelentős hatással van mindennapi életünk különböző területeire. Ebben a cikkben a Győrladamér-hez kapcsolódó különböző oldalakat és perspektívákat fogjuk megvizsgálni, a történetétől és fejlődésétől a mai társadalomra gyakorolt hatásáig. Meg fogjuk vizsgálni a Győrladamér körül forgó különféle véleményeket és vitákat, valamint azt is, hogy ennek milyen lehetséges jövőbeli következményei lehetnek folyamatosan változó világunkban. Egy kimerítő és szigorú elemzéssel arra törekszünk, hogy megvilágítsuk ezt az összetett témát, és feltárjuk annak több dimenzióját, hogy teljes mértékben megértsük.
| Győrladamér | |||
 | |||
| Római katolikus templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
| Vármegye | Győr-Moson-Sopron | ||
| Járás | Győri | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Pappné Kett Adrienn (független) | ||
| Irányítószám | 9173 | ||
| Körzethívószám | 96 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1853 fő (2023. jan. 1.) | ||
| Népsűrűség | 198,49 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 8,61 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 45′ 19″, k. h. 17° 33′ 44″Koordináták: é. sz. 47° 45′ 19″, k. h. 17° 33′ 44″ | |||
 Győrladamér
Pozíció Győr-Moson-Sopron vármegye térképén
| |||
| Győrladamér weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Győrladamér témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Győrladamér község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Győri járásban.
Fekvése
A Szigetközben, Győrtől északnyugatra a Mosoni-Duna mentén, a Győrt Mosonmagyaróvárral összekötő 1401-es út két oldalán fekszik, az út 7. és 8. kilométerei között.
Története és mai élete
Egyes szakírók a falu első írásos említését – Nádor lovag tulajdonaként – 1146-ra teszik, majd ezt követően 1271-re, amikor V. István pallosjoggal ruházta fel az akkori birtokos Kurig-családot. Tény viszont, hogy az Árpád-kori Magyarország történetét feldolgozó Györffy György professzor nem tud ezen forrásokról. Az általunk ismert legrégebbi adat 1418-ból, a Hédervári család oklevéltárából származik. A nyelvtudomány szerint a Ladamér helynév puszta személynévből keletkezett magyar névadással – az alapjául szolgáló személynév viszont szláv eredetű. E magyarázat hihetővé teszi a népi hagyományt, mely szerint a falu nevét egykori tulajdonosáról, Monoszló Lodomér esztergomi érsekről kapta, aki 1279-1297 között viselte e tisztséget. Mások feltételezik, hogy a falu határában folyt egy „Ladom-ér”, s erről nyerte volna nevét a település, melynek neve 1418-1521 között meglehetősen gyakran, összesen tizennégyszer szerepel oklevelekben „Ladamer”, „Ladomeer”, „Ladomer” ill. „Lodomer” alakokban. Több forrás is hangsúlyozza, hogy Ladamér hajdan a zámolyi határ részét képezte és „ladoméri kúria” néven fordul elő; 1474-ben viszont a szentmártoni konvent Országh Mihály nádor parancsára Darnay László Jakab fiát a ladoméri kúria birtokába iktatta.
A török dúlás teljesen megsemmisítette a falut, olyannyira, hogy csak nyomai látszottak a felszabadító háborúk idején. A falu csak 1719-ben kezdett benépesülni, Veszprém megyei jobbágy magyar lakossággal” – írta Szeghalmy Gyula. 1729-ben még nagyon kis település lehetett, az összeírók mindössze 6 jobbágytelket és 4 zsellérhelyet vehettek számba. 1836-ban 283, 1851-ben 295 római katolikus személy él a ladoméri tó mellett fekvő Ladoméron, melynek ura ekkor is a gróf Viczay család; 1878-ban száll át a gróf Khuen-Héderváry családra, mely 1945-ig bír nagyobb birtokkal a faluban. A lakosság száma a 19. század második felében még alig emelkedik, 1890-ben 314 római katolikus és 13 zsidó él itt. A községben Önkéntes Tűzoltó, ill. Levente Egyesület működött ez idő tájt. A lakosság földműveléssel foglalkozott, iparos alig akadt. A 25 kh. nagyságú erdőbirtok gróf Khuen-Héderváry Sándor és Károly tulajdona volt.
A falu iskolájáról származó első adat 1700-ból való, de tanítóiról csak a 19. század elejéről tudunk közelebbit. Horváth József tanító 1808-ban egy személyben jegyző és csizmadia is volt. A győrladaméri rk. egyházközség évszázadokig Győrzámoly leányegyházaként működött. 1946-ban vált önállóvá – ehhez az évhez fűződik temploma is, amelyet egy uradalmi magtárból alakítottak ki és amelyet a „Szent Kereszt felmagasztalása” tiszteletére szenteltek. A 158 m2 alapterületű templom 1979-ben új belső kiképzést kapott.
A második világháború után indult fejlődésnek a falu, de az 1954. évi árvíz elpusztította, mint történelme során annyiszor, most is újjáépítették, sőt rohamosan fejlődni kezdett. 1960-ban már 830-an laknak itt, 1985-ben pedig csaknem ezren (994 fő). E gyors fejlődés köszönhető a Győrhöz való közelségnek, a falu kedvező földrajzi fekvésének, valamint a természeti környezet csábító voltának. Győrladamér lakossága 1996 végén 1110 fő volt. Az ivóvíz- és telefonhálózat kiépült, az előbbihez 331 lakás csatlakozott, míg távbeszélő fővonallal 207 előfizető rendelkezett. A csatornahálózat kiépítése folyamatban van. A lakosság igényeit 18 kiskereskedelmi bolt – köztük 6 élelmiszerüzlet –, 5 vendéglátóhely, valamint tüzelő- és építőanyag-telep igyekszik kielégíteni.
A falu intenzív és folyamatos fejlődését mutatják az újonnan megnyitott utcák, s az a tény is, hogy például 1996-ban 10 új lakás épült és a természetes szaporodás mutatója is pozitív, tehát a lakosságszám növekszik, miközben az átlagéletkor csökken, a falu fiatalodik. A lakosság mintegy 90%-a római katolikus, lelki gondozásukat a győrzámolyi plébános látja el.
A falu első világháborúban elesett 7 hősi halottjának 1921-ben közadakozásból állítottak emlékkeresztet, amely a temetőben található. A két világháború ladaméri áldozatainak 1992-ben állított, fekete márványból készített emlékműve a polgármesteri hivatal előtt látható. A Mosoni- és a Nagy-Duna közelsége, az egyedülálló Somoserdő, amely a főközlekedési útról lekanyarodva, a falu központjában álló templomot érintve közelíthető meg, és a Nádas-tó (nádas, sásos, ingoványos területű Holt-Duna-ág maradvány) a kirándulók kellemes pihenő és kirándulóhelye.
Közélete
Polgármesterei
- 1990–1994: Kettinger János (független)
- 1994–1998: Kettinger János (független)
- 1998–2002: Kettinger János (független)
- 2002–2006: Tatai Ernő Zoltánné (független)
- 2006–2010: Tatai Ernő Zoltánné (független)
- 2010–2014: Kettinger János (független)
- 2014–2019: Kettinger János (független)
- 2019-től: Pappné Kett Adrienn (független)
Népesség
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 1635 | 1660 | 1664 | 1830 | 1818 | 1853 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83,5%-a magyarnak, 1,8% németnek mondta magát (16,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 49,7%, református 5,3%, evangélikus 2,2%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 7,4% (34,1% nem nyilatkozott).
Látnivalók
- temploma érdekessége az, hogy csak 1946-ban építették egy hajdani urasági magtárból, a tornyot pedig 1967-ben emelték, a templom belsejét 1997-ben alakították ki.
- a védett Somos-erdő, ahol egyedülálló növényritkaságokat lehet látni
- a Szavai-csatorna kitűnő horgászhely.
Források
- Győr-Moson-Sopron megye kézikönyvéből (Szekszárd 1998) dr. Horváth József cikkének átdolgozásával.
Hivatkozások
- ↑ a b Győrladamér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2019. október 14. (Hozzáférés: 2019. október 14.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Győrladamér települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Győrladamér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
- ↑ Győrladamér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 3.)
- ↑ Győrladamér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 3.)
- ↑ Győrladamér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 3.)
- ↑ Győrladamér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 23.)
- ↑ Győrladamér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. május 3.)
- ↑ Győrladamér Helységnévtár
