Wiki90.com

Wiki90: 90-es évek stílusú enciklopédiája az interneten

Merüljön el a Wiki90-ben, az online enciklopédiában, amely megragadja a 90-es évek szellemét. Az internet korai napjait idéző ​​kialakításával és gazdag tudástárával a Wiki90 a nosztalgia és a tanulás portálja. Fedezze fel és élje át újra egy felejthetetlen korszak ikonikus pillanatait online!

Jastrzębie-Zdrój

A mai világban a Jastrzębie-Zdrój nagyon fontos és sok embert érdeklő téma lett. Akár a társadalomra gyakorolt ​​hatása, akár a szakmai téren való relevanciája, akár a populáris kultúrára gyakorolt ​​hatása miatt, a Jastrzębie-Zdrój ma alapvető hivatkozási pontként pozícionálta magát. Az idő előrehaladtával a Jastrzębie-Zdrój jelentősége tovább növekszik, ami nélkülözhetetlenné teszi különféle oldalainak és relevanciájának részletes elemzését a különböző kontextusokban. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Jastrzębie-Zdrój jelentését és következményeit, valamint a kortárs élet különböző aspektusaira gyakorolt ​​hatását.

Jastrzębie-Zdrój
Jastrzębie-Zdrój címere
Jastrzębie-Zdrój címere
Jastrzębie-Zdrój zászlaja
Jastrzębie-Zdrój zászlaja
Közigazgatás
Ország Lengyelország
Vajdaságsziléziai
Rangjárási jogú város
Irányítószám44-330 — 44-338
Körzethívószám+(48)032
RendszámSJZ
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség85 050 fő (2021. márc. 31.)
Népsűrűség995,44 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság259 m
Terület85,44 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 57′, k. h. 18° 35′Koordináták: é. sz. 49° 57′, k. h. 18° 35′
Jastrzębie-Zdrój weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Jastrzębie-Zdrój témájú médiaállományokat.

Jastrzębie-Zdrój (régi német nevén: Bad Königsdorff-Jastrzemb) járási jogú város Lengyelország Sziléziai vajdaságának déli részén. 19751998 között a Katowicei vajdasághoz tartozott. Az egyik legfiatalabb lengyel város, 1963-ban kapott városi rangot. Lakossága 94 ezer fő (2007-ben), területe 85,44 km². A település a gyógyvizeinek köszönhetően a 19. század közepétől indult gyors fejlődésnek. Az 1960-as években szénbányákat nyitottak, ettől kezdve Felső Szilézia egyik jelentős ipari városa, melynek életét jelenleg is a szénbányászat határozza meg.

Történelem

Az első írásos emlék a településről 1467-ből való. 1437-ig Ratibor Hercegség, majd ezután Rybnik Hercegség része. 1742-ben Poroszország része lett.

1918-ban Lengyelországé lett, majd 1939-ben ismét Németországé. 1945 januárjában a szovjet csapatok kiűzték a németeket és ismét Lengyelország része lett.

Városrészek

  • Abisynia
  • Biadoszek
  • Borynia
  • Boża Góra
  • Bzie Dolne
  • Bzie Górne
  • Bzie Zameckie
  • Centrum
  • Cisówka
  • Dębina
  • Gliniok
  • Jastrzębie Dolne
  • Jastrzębie-Górne
  • Kąty
  • Kępa
  • Kolonia Borynia
  • Kondziołowiec
  • Krzyżówka
  • Kyndra
  • Ludwikówka
  • Maryjowiec
  • Mazurowiec
  • Moszczenica
  • Pająkówka
  • Pastorówka
  • Piaski
  • Pochwacice
  • Ruptawa
  • Ruptawiec
  • Skrębina
  • Skrzeczkowice
  • Szeroka
  • Szotkowice
  • Szyrówka
  • Tyczonka
  • Zamłynie
  • Zdrój
  • Zofiówka

Kultúra

Galéria

  • Ciasna
  • Várostörténeti
  • Magazin 22
  • Salon Młodych Artystów
  • Epicentrum
  • Na ścianie
  • Pod Sową
  • Panoráma
  • Da Vinci

Könyvtárak

  • Miejska Biblioteka Publiczna
  • Universitas Litterarum, Park Zdrojowy

Mozik

  • Kino Centrum
  • Kino Panorama
  • Kino Studyjne

Múzeumok

  • Muzeum Dzwonków – prywatne
  • Muzeum Rudolfa Ranoszka przy SP 16
  • Izba Regionalna im. Witczaków
  • Skanzen és helyi múzeum

Testvértelepülések

Jegyzetek

További információk