Wiki90: 90-es évek stílusú enciklopédiája az interneten
Képviseleti demokrácia
A mai világban a Képviseleti demokrácia olyan téma, amely nagy érdeklődést és vitát váltott ki. Akár történelmi jelentősége, akár a jelenlegi társadalomra gyakorolt hatása, akár a különböző területekre gyakorolt hatása miatt, a Képviseleti demokrácia sokak figyelmét felkeltette. A Képviseleti demokrácia megjelenésétől napjainkig sokféle véleményt keltett, és számos tanulmány és kutatás tárgya volt. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Képviseleti demokrácia-hez kapcsolódó különböző szempontokat, elemezve jelentőségét, következményeit és időbeli alakulását.
A képviseleti (más szavakkal: közvetett, parlamentáris, avagy konszociális demokrácia) egy politológiai/politikai fogalom. Az ezzel ellentétes szempontú megvalósítás neve közvetlen demokrácia, amelyben a választásra jogosultak közvetlenül, saját nevükben hozzák meg döntéseiket. E kettő köztese a részvételi demokrácia.
Képviseleti demokrácia esetén a nép által közvetlen vagy közvetve választott képviselők hozzák meg bizonyos közügyekkel kapcsolatos döntéseiket, amelyeket az alapszabály (alkotmány (ma Magyarországon Magyarország alaptörvénye), törvény, szerződés) behatárol. Az alapszabályban szintén meghatározzák a különböző szintű képviseletek hatáskörét, mely lehet központosított, részben lebontott vagy alulról felépülő. Alapjában véve többségi és/vagy arányos választási rendszerben történik a képviselők választása. A képviseleti demokrácia működését elősegíti a képviselő-testület által évente legalább egyszer megtartott közmeghallgatás, amelyen az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek; továbbá a szintén a helyi önkormányzatokhoz fűződő lakossági fórumok, amelyek a lakosság, a civilszervezetek közvetlen tájékoztatását, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonását szolgálják. A képviselő-testület intézménye a helyi önkormányzat vagy a parlament, megnevezésük köztársaságonként különbözhet.A nép vagy a képviselő-testület által választott képviseleti demokrácia további képviselői a településnek, a térségnek első tisztviselője, a miniszterelnök és a köztársaság elnöke.
Jellemzői
Szabad választások
Az ellenzék jogosítványainak tiszteletben tartása
Minden csoport pártot alapíthat, amelyik betartja az alkotmányos elveket
A képviseleti demokráciában a politikusok érdeke a következő választások megnyerése, ezért igazán népszerűtlen döntések nem áll érdekükben.
Az adott választási cikluson túlmutató intézkedések (pl. új beruházások)jövőbeli sorsa bizonytalan lehet a képviselőtestület változó összetétele miatt (erre jó példa a Nemzeti Színház esete, amelyet többször kezdtek elölről)
A választásokon esetenként a propagandának illetve más ok elleni hírverésnek jelentősebb a szerepe, mint a múltbeli teljesítménynek, vagy a programoknak.
A képviselők - esetenként - visszaélnek döntési helyzetükkel (visszaélés a mentelmi joggal, költségtérítés nem megengedett célokra fordítása, pazarlás a közpénzekkel), holott a feladatuk az adófizetők érdekeinek a kiszolgálása.
A népszerűségük érdekében az általuk kezelt közpénzekből túlköltekeznek, a közösségi vagyont feleslegesen eladósítják.
A közintézmények működésből gyakran hiányzik az erkölcsi és anyagi felelősség beszabályozása vagy annak betartatása.
A probléma nagyrészt anyagi jellegű, a jelölt megválasztása után szembesül a reális költségvetési, jogi kötöttségi, etikai követelményekkel.