Wiki90.com

Wiki90: 90-es évek stílusú enciklopédiája az interneten

Merüljön el a Wiki90-ben, az online enciklopédiában, amely megragadja a 90-es évek szellemét. Az internet korai napjait idéző ​​kialakításával és gazdag tudástárával a Wiki90 a nosztalgia és a tanulás portálja. Fedezze fel és élje át újra egy felejthetetlen korszak ikonikus pillanatait online!

Kolostor

Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Kolostor témáját és a kortárs társadalomra gyakorolt ​​hatását. A Kolostor vitát váltott ki a szakértők és a polgárok között, ellentmondó véleményeket és kérdéseket generált a mai relevanciájával kapcsolatban. A történelem során a Kolostor alapvető szerepet játszott különböző területeken, a politikától a populáris kultúráig, és hatása továbbra is napi szinten érezhető. Ebben az értelemben kulcsfontosságú, hogy részletesen elemezzük a Kolostor következményeit, és azt, hogy fejlődése hogyan alakította ki a minket körülvevő világ megértésének módját. A kezdetektől a jelenlegi helyzetig ez a cikk átfogó perspektívát kíván adni a Kolostor-ről és annak fontosságáról a mai társadalomban.

Pécsvárad, bencés apátság

A kolostor, monostor vagy rendház olyan összetartozó épületcsoport, amelyben valamely szerzetesrend tagjai állandóan együtt élnek.

A kolostor szó eredete

A középkorban a szerzetesek épületeit monostor megjelölés mellett a klastrom szóval is illették. A monostor a görög monasztérion (remetelak) szóból kialakult latin monasterium átvétele, a klastrom a latin claustrum (retesz, lakat, erőd, végvár) szóból alakult ki. A középkori latinban a claustrum monasterii a rendház laikusok elől elzárt belső része volt, majd a claustrum rendház értelemben önállósult. Mára eltűnt; a kolostor szó teljesen kiszorította. Ezt a szót a nyelvújítók hozták létre (1784-ben) a klastrom régies és tájnyelvi kalastorom névváltozatának lerövidítésével. Eredeti alakja (kalastor) az akkor még azonos jelentésű monostor hangalakjához igazodott. A rendház kifejezés még újabb keletű: a 19. században alakult ki.

A „kolostor” és „monostor” kifejezéseket mindmáig többnyire szinonimaként használják, de jelentésük elkezdett különválni. A monostor inkább a monasztikus rendek templommal egybeépített, kötött rendszerű telepét jelenti – az ilyen telepek a rend tagjainak minden élet-, hit- és gazdasági funkcióját (szállás, étkezés, ima, önellátó ipar, gazdálkodás) kiszolgálják. A kolostor viszont inkább csak a szerzetesek szállásépülete, amihez templom is csatlakozhat (nem fontos egybeépíteni), de nincs komplett kiszolgáló egysége. Rendháznak vagy székháznak általában a kolostorhoz, illetve monostorhoz tartozó, de más településen lévő szerzetesházat nevezik, így például a győri bencés rendház, illetve székház 2012-ig Pannonhalmához tartozott.

Kolostorokat építő vallások

A keresztény kolostor

Pannonhalma, bencés apátság
Szent Mauriciusz Monostor (Bakonybél) légi felvételen
Bakonybél, Szent Mauriciusz Monostor a levegőből

A kolostor (monostor) maga a szerzetesház, rendház, vagy egyszerűen: ház (női szerzetesrendeknél: zárda) az épületet jelöli, amely a szerzetesi élet vitelére az egyházjog szerint alkalmas. Rendszerint templom is épül hozzá, a magyarországi hagyományok szerint pálosoknál az épület déli, a többi szerzetesrendnél az épület északi oldalán. "A szerzetesek vagy az apácák bizonyos szabályok (regula) szerinti együttélésére szolgáló épület(csoport), mely egyben a legkisebb szervezeti egység a szerzetesrenden belül. Jellemző rájuk a külvilágtól való elzárkózás; elnevezéseik is erre utalnak: a kolostor a claustrum szóból ered, ez a latin claudere 'elzárni' igéből, a monostor pedig a monasterium, a magányos épületre utaló görög monakhosz szóból származik. A monasztikus és a remeterendek kolostoraikat rendszerint a lakott helyektől távol, míg a később kialakult koldulórendek a városokban és a mezővárosokban építkeztek. A templom rendszerint déli oldalához épült a kerengő, ebből nyíltak a közös helyiségek, a káptalanterem (capitulum), az ebédlő (refectorium), a hálóterem (dormitorium), a konyha, könyvtár, másolóműhely (scriptorium)."

Kolostorok Magyarországon

Az első magyarországi kolostorokat a bencések alapították a 10. század végétől:

Kolostorok légi felvétel galéria

Jegyzetek

  1. Tótfalusi István: Magyar szótörténeti szótár. ANNO Kiadó, ISBN 963-375-178-0 p. 346.
  2. Tótfalusi István: Magyar szótörténeti szótár. ANNO Kiadó, ISBN 963-375-178-0 p. 277.
  3. Csorba Csaba: Kolostorok Magyarországon. . (Hozzáférés: 2010. június 28.)
  4. Tótfalusi István: Magyar szótörténeti szótár. ANNO Kiadó, ISBN 963-375-178-0 p. 280.
  5. Eberbach, ciszterci monostor (1135., 1170-1186), alaprajz… (magyar nyelven). BME Építészettörténeti és Műemléki tanszék, 1. o.. Hozzáférés ideje: 2007. december 23. 
  6. Géza atya válaszol [archivált változat], VII. évfolyam 11. szám (magyar nyelven), Hitvallás (2006. november). Hozzáférés ideje: 2007. december 2. [archiválás ideje: 2008. április 22.] 
  7. Korai magyar történeti lexikon : 9–14. század. Főszerk. Kristó Gyula. Budapest: Akadémiai Kiadó. 1994. ISBN 963 05 6722 9

Források

Kapcsolódó cikk

File:Wiktionary-logo-hu.svg
Nézd meg a kolostor címszót a Wikiszótárban!