Kragujevac (Крагујевац)
Kragujevac városközpontja
Kragujevac címere Kragujevac zászlaja
Közigazgatás
Ország	Szerbia
Körzet	Šumadija
Rang	város
Kerületei	Aerodrom, Pivara, Stanovo, Stari Grad, Stagari
Alapítás éve	1476
Polgármester	Veroljub Stevanović / Верољуб Стевановић
Irányítószám	34000
Körzethívószám	034
Rendszám	KG
Testvérvárosok	Lista Suresnes (1967 óta), Piteşti (1971), Bydgoszcz (1971), Carrara (1975), Foča (1975), Bielsko-Biała (1977), Springfield, Ohio (2002), Reggio Emilia (2004)
Népesség
Teljes népesség	150 623 fő (2018)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	173 m
Terület	835 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 44° 00′ 51″, k. h. 20° 56′ 22″44.014166666667, 20.93944444444444.014167°N 20.939444°EKoordináták: é. sz. 44° 00′ 51″, k. h. 20° 56′ 22″44.014166666667, 20.93944444444444.014167°N 20.939444°E
Kragujevac weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kragujevac témájú médiaállományokat.

Kragujevac város Szerbiában, a Lepenica mellett, Šumadija régió legfontosabb települése.

Története

A régészeti ásatások őskori, ókori, és középkori leleteket tártak fel. A település első írásos említése 1476-ból való, a Tapu-Defter török dokumentumban. A város neve valószínűleg a terület első tulajdonosát, Kragujt idézi, de a legenda szerint nevét a héjáról (szerbül kraguj) kapta.

A középkorban a szerb uralkodók székhelye volt, majd a középkori szerb állam végleges bukása (1389) után a régió egészével együtt török uralom alá került.

Kragujevac volt az újkori szerb állam fővárosa 1818–1841 között; ezt a korszakot tartják a város aranykorának. A 19. században számos jogi, oktatási és kulturális intézmény jött létre, ekkor vetették meg a modern városi lét alapjait. 1918-ban 44 katonát végeztek ki akik összeesküvést szőttek hogy dezertálhassanak. A 20. században az első és a második világháború súlyos pusztításokat vitt véghez, de utána megindult a demográfiai és ipari fellendülés.

Napjainkban Kragujevac az autóipara (Fiat) és fegyvergyártása miatt ismert.

Híres személyek

• Itt született Jovan Ristić (egyes forrásokban Risztics János vagy Jovan, 1831–1899) szerb politikus, diplomata és történész, teret neveztek el róla, ahol a szobra is megtalálható.
• Itt született Dušan Simović (1882–1962) szerb nemzetiségű tábornok, a jugoszláv légierő, később a hadsereg főparancsnoka, hadügyminiszter, politikus, miniszterelnök.
• Itt született Katarina Bulatović (1984) szerb születésű montenegrói válogatottságú kézilabdázónő.
• Itt született Bogoljub Jevtić (1886–1960) szerb nemzetiségű diplomata, politikus, jugoszláv miniszterelnök.
• Itt született Tomislav Nikolić (1952) Szerbia elnöke. 2003–2008 között a jobboldali radikális Szerb Radikális Párt (SRS) alelnöke, 2008–2012 között a jobbközép Szerb Haladó Párt (SNS) elnöke.
• Itt született Saša Stevanović (1974) szerb labdarúgókapus, a Győri ETO csapatának korábbi tagja.
• Itt született Danko Lazović (1983) szerb válogatott labdarúgó, a MOL Vidi FC, a PSV Einthoven és a Zenit Szentpétervár korábbi csatára.
• Itt született Marija Šerifović (1984) szerb énekesnő.
• Itt született Holender Filip (1994) szerb-magyar kettős állampolgárságú labdarúgó, jelenleg a Budapest Honvéd játékosa.
• Itt született Nikola Pantović (1994) szerb labdarúgó, jelenleg a Békéscsaba 1912 Előre SE játékosa.

Jegyzetek

1. ↑ Jelentése: repülőtér
2. ↑ Jelentése: sörgyár
3. ↑ Jelentése: Óváros
4. ↑ UNdata | record view | City population by sex, city and city type (angol nyelven). United Nations Statistics Division. (Hozzáférés: 2019. december 17.)
5. ↑ Denisa Holúbková 2012: Pamäť a pamätihodnosti trenčianskeho 71. pešieho pluku a vzbury v Kragujevci v roku 1918. Bakalárska práca, Masarykova univerzita.
6. ↑ Révai nagy lexikona XVI. kötet (Racine–Sodoma). Budapest: Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. 1924. 285–286. o.   - XVI. kötet 2. rész - mek.oszk.hu
7. ↑ VANDALIZAM NA DELU: Ovog puta na udaru Trg Jovana Ristića!, ikragujevac.com - 2016. május 12. (szerbül)

Források

• Bokor József (szerk.). Kragujevác, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X 
• Kragujevac története a város honlapján

Ez a szerbiai településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!