Kulevi oil terminal
Terminal petrolera de Kulevi
Terminal pétrolier de Kulevi
Kulevi petrol terminali
Wiki90
Wiki90: 90-es évek stílusú enciklopédiája az interneten
|
|
|
|
Kulevi olajterminál
A mai világban a Kulevi olajterminál olyan téma, amely minden korosztály és érdeklődésű ember figyelmét felkeltette. A technológiai fejlődéstől az aktuális ügyekig a Kulevi olajterminál-nek sikerült átlépnie az akadályokat, és szenvedélyes vitákat váltott ki különböző területeken. Akár személyes, akár tudományos, akár szakmai szinten, a Kulevi olajterminál olyan aktuális témává vált, amely senkit sem hagy közömbösen. Emiatt fontos mélyrehatóan elemezni, hogy a Kulevi olajterminál milyen hatással van a jelenlegi társadalomra, és milyen következményekkel jár a jövőre nézve. Ebben a cikkben a Kulevi olajterminál legrelevánsabb aspektusaiba fogunk beleásni, és feltárjuk a mindennapi élet különböző aspektusaira gyakorolt hatását.
| Kulevi olajterminál | |
 | |
| Ország |  Grúzia |
| Elhelyezkedése | |
 Kulevi olajterminál
Pozíció Grúzia térképén
| |
 é. sz. 42° 16′ 12″, k. h. 41° 38′ 24″Koordináták: é. sz. 42° 16′ 12″, k. h. 41° 38′ 24″ | |
A Kulevi olajterminál Grúzia fekete-tengeri partvidékén, Poti kikötővárostól északra, Kulevi falu mellett található kikötő, mely kőolaj tankhajókba töltésére és továbbítására alkalmas.
Az olajterminál és kikötő létrehozását még Eduard Sevardnadze grúz elnök kezdeményezte 1999-ben. Az építkezés az 1999. szeptember 8-i elnöki rendeletét követően kezdődött el. A munkálatokat 2002-ben azonban környezetvédelmi problémák és pénzügyi nehézségek miatt felfüggesztették. 2004-ben Badri Patarkacisvili grúz üzletember vezetésével egy nemzetközi befektetői csoportnak köszönhetően újraindították az építkezést. 2006-ban Patarkacisvili eladta részesedését az Azeri Állami Olajipari Vállalatnak (angol rövidítéssel: SOCAR). A terminál építését 2007 novemberében fejezték be, majd 2008. május 16-án nyitották meg hivatalosan. 2009-ben a terminál területe vámmentes terület státuszt kapott.
A kulevi terminál a kaukázusi és közép-ázsiai kőolajnak a Fekete-tengerre, innen pedig a világpiacra juttatását oldja meg. A terminál jelenleg azeri olajat továbbít.
Az olajterminál 320 000 m³ tárolókapacitással, valamint 180 vasúti tartálykocsi elhelyezésére elegendő vasúti pályaudvarral rendelkezik. A terminál berendezései két kikötőhelyen óránként 1000–8000 m³ olajat képesek tankhajókba tölteni. Az olajterminált a Black Sea Terminal Ltd., az azeri SOCAR leányvállalata üzemelteti. Napjainkban évi 10 millió tonna kőolajat és egyéb kőolajterméket továbbít. A SOCAR tervezi a kapacitás növelését, évi 20 millió tonnára.