Luxemburgisme
Rosa Luxemburg#Politisches Denken und Handeln
Luxemburgism
Luxemburguismo
Luxemburgisme
Luxemburgisme
Luksemburgizm
Luxemburguismo
Luxemburghism
Luxemburgism
Lüksemburgizm
Wiki90
Wiki90: 90-es évek stílusú enciklopédiája az interneten
|
|
|
|
Luxemburgizmus
Napjainkban a Luxemburgizmus olyan téma, amely nagy érdeklődést és vitát vált ki a mai társadalomban. Egyre többen szeretnek többet megtudni a Luxemburgizmus-ről és annak a mindennapi élet különböző területeire gyakorolt hatásáról. A személyes vonatkozásoktól a társadalmi kérdésekig a Luxemburgizmus olyan releváns témává vált, amelyet érdemes alaposan megvizsgálni és elemezni. Ebben a cikkben a Luxemburgizmus-hez kapcsolódó különböző nézőpontokat és megközelítéseket fogjuk megvizsgálni, azzal a céllal, hogy kritikus és gazdagító jövőképet nyújtsunk ebben a jelenleg sokat vitatott témában.
| Kommunizmus |
|---|
 |
|
Nevezetes kommunisták
|
|
Mai szocialista államok
|
A luxemburgizmus a kommunizmusnak Rosa Luxemburg (1870–1919) munkásságában összegződő és elgondolásain alapuló forradalmi elmélete, amely a Lenin képviselte bolsevizmus dominanciájával szemben az internacionalizmusra, a kommunizmus és a szociáldemokrácia nemzetközi összefogására helyezte a hangsúlyt.
A németországi emigrációban élő Rosa Luxemburgnak és követőinek az 1890-es évek végétől kibontakozó politikai krédója a munkástanácsokra épülő államrend (ennyiben hasonló a tanácskommunizmushoz) és a parlamentáris demokrácia együttélése, az orosz parlamentarizmus szétzúzásának kritikája, illetve a lenini teljhatalmú párt – mint ideológiailag felvértezett, a hatalmat megszerző kisebbség – koncepciójának elutasítása volt.
Noha az 1910-es évek európai baloldali mozgalmaiban még nagy hatása volt az eszmeirányzatnak, s követői, a Spartakus-szövetség (Spartakusbund) között találjuk Karl Liebknechtet és másokat, 1924-ben, a Komintern V. Világkongresszusán a luxemburgizmust mint a bolsevizmussal összeegyeztethetetlen, téves politikai utat megbélyegezték. Ezt követően a szovjet befolyás alatt álló területen mint tévtant tartották számon, s csak a nyugati baloldali mozgalmakban jelentkeztek nagyobb hatású követői (például az Amerikai Egyesült Államokban Daniel Singer és Eric Chester).
|
Jegyzetek
- ↑ Nigel Harris, National Liberation, New York, Tauris, 1990, 61–63., ISBN 1850430950.
- ↑ Michael Löwy, The Theory of Revolution in the Young Marx, Boston, Brill, 2003, 182., ISBN 9004129014.
- ↑ David Pike, Lukács and Brecht, Chapel Hill, University of North Carolina, 1985, 104., ISBN 080781640X.