Mizieș
Mizieș, Bihor
Wiki90
Wiki90: 90-es évek stílusú enciklopédiája az interneten
|
|
|
|
Mézes
Ez a cikk a Mézes témával foglalkozik, amely ma nagyon fontos. A Mézes olyan téma, amely nagy érdeklődést váltott ki különböző területeken, a politikától a tudományig, a kultúrán és általában a társadalomon keresztül. A történelem során a Mézes tanulmányozás és vita tárgya volt, ellentmondó véleményeket szült, és mély elmélkedéseket váltott ki a mindennapi életre gyakorolt hatásáról. Ebben az értelemben elengedhetetlen a Mézes-hez kapcsolódó különböző szempontok részletes elemzése, kitérve annak következményeire, következményeire, valamint a jelenléte következtében felmerülő lehetséges megoldásokra. Ezért ennek a cikknek az a fő célja, hogy átfogó és naprakész áttekintést adjon a Mézes-ről, hogy ezzel a nagyon releváns témával kapcsolatban kritikai és konstruktív gondolkodást segítsen elő.
| Mézes (Mizieș) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Bihar |
| Község | Dragánfalva |
| Rang | falu |
| Községközpont | Dragánfalva (Drăgănești) |
| Irányítószám | 417254 |
| SIRUTA-kód | 29298 |
| Népesség | |
| Népesség | 455 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 4 |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 39′ 48″, k. h. 22° 24′ 01″Koordináták: é. sz. 46° 39′ 48″, k. h. 22° 24′ 01″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Mézes (Mizieș), település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.
Fekvése
A Fekete-Körös völgyében, a Mézes-patak mellett, Belényestől keletre fekvő település.
Története
Mézes nevét 1580-ban Mezess, majd 1588-ban Alsomizes, Felseomizes, 1600-ban Also Meszes, Felseo Meszes, 1692-ben Mizes, 1808-ban és 1913-ban nevét Mézes néven említették az oklevelekben.
Bunyitay Vince a Váradi püspökség története című művében a falut azzal a középkori Méhes nevű községgel tartja azonosnak, melyet János Zsigmond fejedelem 1568 évi adománylevelével Ábránffy Zsigmond fiainak juttatott. A 19. század elején a nagyváradi görögkatolikus püspökség birtoka volt.
1851-ben Fényes Elek írta a településről:
| „ | Bihar vármegyében, dombos helyen, 62 görög katholikus, 395 óhitü lakossal, anyatemplommal. Birja a váradi görög püspök. | ” |
1910-ben 654 lakosából 2 magyar, 651 román volt. Ebből 646 görögkeleti ortodox volt. A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Belényesi járásához tartozott.
Jegyzetek
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Bihar megye. adatbank.ro
Források
- Fényes Elek: Magyarország történeti földrajza
- Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. 1–3. kötet.
Nevezetességek
- Görög keleti temploma.
- Itt született Roman Miron görögkeleti metropolita.
.svg){kind=small}