Wiki90
Wiki90: 90-es évek stílusú enciklopédiája az interneten
|
|
|
|
Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány
Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány hatását a modern társadalomra. Megjelenése óta a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány számos ember figyelmét és érdeklődését felkeltette szerte a világon, vitát és elmélkedést váltva ki a mindennapi élet különböző területein gyakorolt hatásáról. Ezen az elemzésen keresztül megvizsgáljuk annak kultúrára, gazdaságra, politikára és technológiára gyakorolt hatásait, hogy jobban megértsük jelentőségét és relevanciáját ma. Hasonlóképpen elemezni fogjuk, hogy a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány hogyan fejlődött az idők során, alkalmazkodva a társadalmi átalakuláshoz, és hozzájárulva a változáshoz és az innovációhoz a társadalom különböző szféráiban.
| Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány | |
 | |
| A Szolnoki művésztelep alkotóháza 2008-ban | |
| Alapítva | 1992 |
| Megszűnt | 2012 |
| Jogelőd | Magyar Népköztársaság Művészeti Alapja |
| Jogutód | MANK Nonprofit Kft. |
Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány (MAK) 1992-ben alapítványi, majd 1994-ben közalapítványi formában működő szervezet volt, melyet 2012-ben szüntettek meg. Jogelődje a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapja (MNMA) (Budapest V. ker., Báthori utca 10.) volt, vagyonát és feladatait a 2011-ben létrehozott MANK Nonprofit Kft. vette át.
Története
A Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány jogelődje, a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapja úgy jött létre, hogy az 1952-ben alakult Képzőművészeti Alap az Irodalmi- és Zenei Alappal egyesült, majd 1968-tól a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapja (MNMA) (Budapest V. ker., Báthori utca 10.) volt a neve (röviden Művészeti Alapnak nevezték).
Feladatköre, szervezete
Az alkotóművészek jogvédelme, anyagi juttatások (alkotói munkaelőleg, ösztöndíj, segély, nyugdíj) folyósítása. Kollektív műtermek és alkotóházak (Zsennye, Szigliget, Kecskemét, Hódmezővásárhely, Szolnok, Galyatető stb.) fenntartása.
1952-től 1983-ig vállalatokat is működtetett: Képzőművészeti Alap Kiadó (KAK), Iparművészeti Vállalat, Képzőművészeti Kivitelező- és Iparvállalat, Képcsarnok, GENERALART. 1983-ban MNMA mint vállalatokat üzemeltető közalapítvány államosítva lett, költségvetési intézménnyé vált, a vállalatok által termelt jövedelem a központi költségvetésbe folyt be. Az MNMA mint költségvetési intézmény hozzájárult a Műcsarnok, a Képző- és Iparművészeti Lektorátus fenntartásához, s az éves úgynevezett milliós műtárgyvásárlások fedezetének biztosításához.
1986-ban megszűnt a Képzőművészeti Kivitelező Vállalat, s megszűnt az egyedül a Képzőművészeti Alap Kiadó által kiadható képes levelezőlapok forgalmazásának terjesztési monopóliuma.
A rendszerváltás után az MNMA vagyona egyben maradt, nem az államé, hanem a művészek oszthatatlan tulajdona lett, e vagyon működtetésére létrehozta a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete (MAOE) 1994-ben a Magyar Alkotóművészeti Közalapítványt. Az Iparművészeti Vállalat átszervezéséből 39 kft. jött létre. A Képcsarnok Vállalatnak számos budapesti és vidéki galériája volt.
Jegyzetek
- ↑ Megszűnt a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány. Kultúra.hu (2012. április 17.) (Hozzáférés: 2019. november 24.)
- ↑ Köszöntő. MANK (2014. december 31.) (Hozzáférés: 2019. november 24.)
Források
- Kortárs magyar művészeti lexikon II. (H–O). Főszerk. Fitz Péter. Budapest: Enciklopédia. 2000. 670. o. ISBN 963-8477-45-8
