Wiki90: 90-es évek stílusú enciklopédiája az interneten
Ebben a cikkben a Magyarországi bolgárok fontos témájával foglalkozunk, amely nagy érdeklődést és vitát váltott ki a szakemberek és a nagyközönség körében. A Magyarországi bolgárok egy olyan téma, amely különböző szempontokat fed le, és jelentős jelentőséggel bír a mai társadalomban. A politikára gyakorolt hatásától a populáris kultúrára gyakorolt hatásáig a Magyarországi bolgárok-nek sikerült több millió ember figyelmét felkelteni szerte a világon. Ebben a cikkben különböző perspektívákat és megközelítéseket fogunk megvizsgálni a Magyarországi bolgárok kapcsán, azzal a céllal, hogy átfogó és gazdagító képet adjunk erről a transzcendentális témáról.
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Magyarország nemzetiségei |
---|
bolgárok |
A magyarországi nemzetiségek története |
A magyarországi bolgárok Magyarország 13 hivatalosan elismert nemzetiségének egyike.
A bolgárok magyarországi jelenléte a magyar honfoglalás előtti időszakra tehető, ugyanis Erdély területe Árpád bejövetele előtt Bulgária határvidékéhez tartozott.
A későbbi betelepedés 1365-tel kezdődik, amikor Nagy Lajos egy időre elfoglalta Vidint. Ez összefügg az oszmán hódítás kezdeteivel, amikor Konsztantin és Fruzsin bolgár előkelők is magyar területre menekültek. A bolgárok ekkor Szentendréig jutottak el.
A következő betelepedési hullám az 1688-as csiprovci felkelés bukásával indult, a Bánát térségébe. Ők a bánáti bolgárok, akik a bánáti bolgár nyelvet beszélik ma is, ráadásul római katolikus vallásúak. Később néhány bánáti bolgár család áttelepült más nagyvárosokba, mint például Pécs. Itt a ma Bolgárkert, Ispitaalján települtek le, ahol kertészkedéssel foglalkoztak, ők látták el a várost zöldséggel. Mária Terézia 1744-ben kiváltságlevelet adott az idetelepült paulikiánusoknak, 1811-ben pedig I. Ferenc a Temes megyei Vinga községnek. Ezen bolgárok ma már kizárólag Románia és Szerbia területén élnek.
A legnagyobb betelepedési hullám pedig a XIX. század második felétől a II. világháborúig tartott, elsősorban Budapest, Szeged és Miskolc térségébe.
Bolgár önkormányzat a következő településeken található: Budapest (fővárosi szinten, ill. a XVI. kivételével az összes kerületben), Debrecen, Dunaharaszti, Dunakeszi, Felsőzsolca, Halásztelek, Kecskemét, Miskolc, Pécs, Sopron, Szeged, Szentendre, Szigetszentmiklós.