Wiki90: 90-es évek stílusú enciklopédiája az interneten
Ebben a cikkben a Modern Magyar Képtár témájában fogunk elmélyülni, amely téma az utóbbi időben érdeklődést és vitát váltott ki. A _Var1 a politikától a tudományig – beleértve a kultúrát és általában a társadalmat is – számos területen kifejtett hatása miatt vált jelentőségre. Ebben a cikkben elemezzük a Modern Magyar Képtár különböző nézőpontjait, teljes és objektív áttekintést nyújtva, amely lehetővé teszi az olvasó számára, hogy megalapozott véleményt alakítson ki a témáról. Ezenkívül megvizsgáljuk a Modern Magyar Képtár eredetét és fejlődését, valamint relevanciáját a jelenlegi környezetben. Kétségtelenül a Modern Magyar Képtár olyan nagy jelentőségű téma, amely megérdemli, hogy gondosan és tárgyilagosan foglalkozzunk vele, és ennek a cikknek éppen az a célja, hogy teljes és részletes képet adjon erről a témáról, amely ma annyira aktuális.
Modern Magyar Képtár | |
A Modern Magyar Képtár épülete 2015. májusában | |
A múzeum adatai | |
Elhelyezkedés | Pécs Magyarország |
Cím | 7621 Pécs, Papnövelde utca 5. |
Tulajdonos | Janus Pannonius Múzeum |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 04′ 45″, k. h. 18° 13′ 41″Koordináták: é. sz. 46° 04′ 45″, k. h. 18° 13′ 41″ | |
A Modern Magyar Képtár weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Modern Magyar Képtár témájú médiaállományokat. |
A JPM Modern Magyar Képtár (Pécs, Papnövelde utca 5.) a magyar képzőművészet legjelentősebb alkotóinak műveiből ad átfogó keresztmetszetet bő száz évre visszamenőleg.
A pécsi JPM Modern Magyar Képtár - a Janus Pannonius Múzeum művészeti osztálya - elsősorban 19-20. századi magyar képzőművészeti alkotásokat gyűjt. Eddig mintegy 10 ezer műtárgyat őriznek a múzeumban. A képtár néhány hónappal az 1956-os forradalom leverése után, illetve fél évvel a Magyar Nemzeti Galéria megnyitása előtt kezdte meg működését, tehát több mint 50 éves.
A látogató a magyar képzőművészet legjobbjainak alkotásaival találkozhat itt: azokkal, akik iskolákat alapítottak, csoportokba tömörültek és azokkal is, akik magányos óriásként sajátos, egyéni stílust teremtettek. Csupán néhány nevet említve is meggyőző lehet a névsor: Ferenczy Károly, Thorma János a nagybányaiaktól, Rippl-Rónai József, Nagy Balogh János az ún. "dekoratív" irányhoz soroltak közül, Berény Róbert, Czigány Dezső, Tihanyi Lajos a Nyolcak csoportjából, Nemes-Lampérth József, Bortnyik Sándor, Kmetty János - az Aktivisták köréből és az Európai Iskolát képviselő Korniss Dezső, Bálint Endre, Gyarmathy Tihamér.
A nagybányai művésztelep tevékenységével kezdődik a kiállított képek és szobrok bemutatása, és az 1945 után, közel három évig működő Európai Iskola tevékenységének áttekintésével fejeződik be.
A Káptalan utcai kiállítások legjelentősebb képei közt szerepel például Rippl-Rónai József Alkonyat egy intim szobában című (1894), Gulácsy Lajos Az ópiumszívó álma (1913-18), Berény Róbert Cilinderes önarckép (1907), Galimberti Sándor: Amszterdam (1914-15), Korniss Dezső Kántálók (1946) c. alkotása.
A Kortárs Gyűjtemény az egykori barokk vármegyeháza második emeletén a magyar művészetnek a szocialista realizmus időszaka utáni új fejleményeire koncentrál, az ötvenes-hatvanas években még alkotó "klasszikus" avantgárd művészektől (Ország Lili, Korniss Dezső, Bálint Endre) és a velük párhuzamosan jelentkező neoavantgárd első generációjától (Bak Imre, Fajó János, Nádler István, Tót Endre) az új teljesítményekig (például Erdély Miklós, Jovánovics György, Szabados Árpád) húzódó íven.
2010-ben a műtárgyak száma 12 ezerre tehető.
A pécsi Janus Pannonius Múzeum kiállítóhelye.