Wiki90: 90-es évek stílusú enciklopédiája az interneten
Néppárt a Szabadságért és Demokráciáért
Mai cikkünkben a Néppárt a Szabadságért és Demokráciáért lenyűgöző világát fogjuk felfedezni. Az eredetétől a mai társadalomra gyakorolt hatásáig a Néppárt a Szabadságért és Demokráciáért-hez kapcsolódó összes szempontot megvizsgáljuk. Elemezzük időbeli alakulását, gyakorlati alkalmazásait, és azt, hogy hogyan befolyásolta az emberi élet különböző területeit. Ezenkívül megvizsgáljuk a Néppárt a Szabadságért és Demokráciáért-hez kapcsolódó legújabb kutatásokat és felfedezéseket, valamint a terület szakértőinek véleményét. Készüljön fel a tudás és a felfedezés útjára a Néppárt a Szabadságért és Demokráciáért-ről. Ne hagyd ki!
Néppárt a Szabadságért és Demokráciáért (Volskpartij voor Vrijheid en Democratie)
A Néppárt a Szabadságért és Demokráciáért vagy Szabad Demokrata Néppárt(hollandul: Volkspartij voor Vrijheid en Democratie, VVD) hollandiaikonzervatív liberális politikai párt. A párt megalakulása óta megszakításokkal 43 éve tagja a különböző kormánykoalícióknak, gyakori koalíciós partnerük a kereszténydemokratáknak és a 66-os demokratáknak.
Története
1948-1971
1948-ban megalakul a párt Pieter Oud liberális politikus, jogász vezetésével, a párt magát az 1921-1948 között létező Liberális Állami Párt ideológiai örökösének vallja magát. 1948-1951 között Willem Drees első kormányának volt tagja a párt, a külügyi tárcát kapták meg.
A párt először az 1948-as választáson ötödik lett, és kormánytag lett, az 1952-es választáson az ötödik, az 1956-os választáson a negyedik és az előrehozott 1959-es választáson már a harmadik legerősebb párttá válik. Ekkor lett a párt tagja Jan de Quay (KVP) kormányának, a második legnagyobb koalíciós partnerként a belügyi, honvédelmi és közlekedési miniszteri tárcát kapta meg.
1971-1994
1971 és 1982 között Hans Wiegel vezetésével a párt új politikai irányvonalat vett fel: a jóléti állam reformja mellett adócsökkentést tűzte ki céljául, még az ekkori kormánykoalícióban levő Holland Munkáspárttal és a szakszervezetekkel is akadt konfliktusa. A párt szavazó bázisa a munkásosztály és a középosztály soraiból került ki. Ennek oka, hogy a párt szakított a Hollandiában hagyományos pillarizáción alapuló politikán és magához csábított számos baloldali szavazót. Ebben az időszakban a Holland Közszolgálati Média, a TROS és a Veronica ennek a pártnak kedvezett.
Az 1981-es választásokon a párt két mandátumot vesztett és ellenzékbe került, ám az 1982-es választáson a párt új elnökével Ed Nijpelsszel 10 mandátumot szerzett a párt. Hans Wiegel otthagyta a parlamentet és Beatrix királynő kinevezte Wiegelt FrízföldKirálynői megbízottjának. 1982-ben ismét kormánypárt lett a Ruud Lubbers vezette kereszténydemokrata-liberális koalícióban. Az 1986-os választáson 9 mandátumot vesztett a párt, ennek ellenére megmaradt a kormánytöbbség. A veszteségért Nijpelst hibáztatták, majd helyébe 1986-ban Joris Voorhoevet szavazták meg pártelnöknek. Az 1989-es választáson azonban a párt újabb 5 mandátumot vesztett és ellenzékbe került. 1990-ben Voorhoevet leváltották és helyébe a karizmatikus megjelenésű Frits Bolkestein történész, író és 1988-1989 közti honvédelmi miniszter került.
1994-2002
Frits Bolkestein listavezetésével a párt az 1994-es választás egyik nagy nyertese lett. Tagja lett a Wim Kok vezette munkáspárti és 66-os demokratákból álló két kormánykoalíciónak, hosszú idő után ezekben a kormánykoalíciókban nincsenek a kereszténydemokraták jelen. A kormány alatt Bolkestein egyfajta "kormánykoalíción belüli ellenzéki" politikát folytatott, amivel a párt az 1998-as választáson ismét növelte mandátumai számát: 38 mandátummal a párt a második legnagyobb frakció lett a Képviselőházban. Továbbra is a Wim Kok vezette kormánykoalíciót támogatta a kormány.
A 2002-es holland választások egyik fő vesztese lett a párt: elvesztett 14 mandátumot, de ennek ellenére tagja lett a Jan Peter Balkenende vezette kereszténydemokrata, Pim Fortuyn Listája pártokból összeálló koalíciónak. Dijkstal lemondott és a helyébe Gerrit Zalm került. Zalm lett a párt frakcióvezetője a Képviselőházban. A kormánykoalíció azonban rövidesen megbukott, és 2003-ban előrehozott választást tartottak. Ezen a választáson 4 mandátummal növelte helyét a párt Zarm listavezetésével.
A párt tagja lett az új kormánykoalíciónak amiben Zarm pénzügyminiszter és Jan Peter Balkenende miniszterelnök-helyettese lett. A párt számos a Pim Fortuyn Listája által sürgetett bevándorlással és integrációval kapcsolatos intézkedéseket volt kénytelen meghozni. 2004. szeptember 2-án kilépett a pártból Geert Wilders, aki komoly vitába keveredett Jozias van Aarsten parlamenti frakcióvezetővel.
A 2006-os holland helyhatósági választáson a párt a negyedik helyre esett vissza.
Egy tanulmány szerint a párt 2006-tól kezdve határozottan jobboldali irányzatúvá vált. Annyira, hogy az addig jobboldali tömegpártként funkcionáló Kereszténydemokrata Tömörülés szavazói a 2012-es választáson tömegesen szavaztak át a VVD pártra és a párttól jobbra nem volt más parlamenti képviselettel rendelkező párt.
Az oktatás terén a párt a rugalmasabb, helyi sajátosságokhoz és a személyre szabottabb megoldásokhoz alkalmazkodó tantervet tartják fontosnak emellett hogy a holland oktatási rendszer képes legyen új módszereket is megvalósítani. A tanfelügyeletek legfőbb feladatának az oktatás minőségének ellenőrzését és felügyeletét tartják. A párt a tankötelezettséget 4 éves kortól akarja bevezetni, mert álláspontjuk szerint számos hollandiai gyereket már 4 éves korától iskola előkészítőbe járatnak. Kiállnak amellett hogy minden gyerek képességeinek megfelelő iskolatípusba (VMBO, HAVO, VWO) kerüljön.
Külpolitika és Igazságszolgáltatás
A párt elkötelezetten az Európai Uniót támogatja, internacionalista, multilaterista. Igazságszolgáltatás tekintetében a párt az életfogytiglani szabadságvesztés mellett, a squattolás büntetése és a könnyű és kemény drogok közti különbségtétel mellett foglal állást.
Egészségügy
A párt a szolidartiáson alapuló egyetemes egészségügyi ellátás, őssejt kutatás, az abortuszt, mint a nők önrendelkezési joga mellett foglalnak állást, emellett támogatják az eutanáziát is.
Állampolgárság
A párt álláspontja szerint korlátozni kell a kettős állampolgárság lehetőségeit valamint a szociális biztonsághoz és a juttatásokhoz csak a holland állampolgárok lennének teljes körűen jogosultak. Fontosnak tartják, hogy a bevándorlóknak előbb integrálódni kell és csak utána kaphatnak állampolgárságot.
Választói
A párt választói a szekuláris közép és felső osztályból tevődik össze emellett a vállalkozói réteg is hagyományosan a párt választói.
Ez a szócikk részben vagy egészben a Volkspartij voor Vrijheid en Democratie című holland Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.