Wiki90: 90-es évek stílusú enciklopédiája az interneten
Nagy Bandó András
Napjainkban a Nagy Bandó András a viták és viták visszatérő témájává vált világszerte. A Nagy Bandó András jelentősége tükröződik a társadalomra, a gazdaságra és a politikára gyakorolt hatásában, így a kutatók, vezetők és állampolgárok számára egyaránt érdekessé teszi. A történelem során a Nagy Bandó András számos változást és átalakulást okozott, lelkesedést és vitákat is kiváltva. Ebben a cikkben a Nagy Bandó András-hez kapcsolódó különféle szempontokkal foglalkozunk, és elemezzük a hatását különböző összefüggésekben. A mindennapi életre gyakorolt hatásától a globális színtéren betöltött szerepéig a Nagy Bandó András továbbra is releváns helyet foglal el mindenki napirendjén.
Az általános iskolát szülőfalujában, Deszken, középiskolai tanulmányait a Vedres István Építőipari Technikumban végezte, Szegeden. 1963–1975 között a Délmagyarország és a Szegedi Egyetemkarikaturistája. Amatőr színészként a szegedi Modern, később a Minerva Színpad tagja, 1973-tól előadóművész, 1982-ben a Magyar Rádió fődíjasa a II. humorfesztiválon. 1982-ben a Mikroszkóp Színpad tagja, 1983 óta szabadfoglalkozású előadóművész. 1989-től a Hócipő című szatirikus lap munkatársa. Az ezt követő években publicista, közíró és író, verseket és meséket ír és rajzol gyermekeknek. 2006-ban Pécsi Harmadik Színházban főszerepet játszott Háy János: A Gézagyerek című drámájában.
Hetvenévesen a Két óra múlt hetvennel – Magyarország derűsödik című összegző önálló esttel lépett újra a közönség elé.
Egyéni hangú, ötletdús, közkedvelt humorista-előadóművész. Önálló estjeit, rádiós és televíziós monológjait maga írja.
Házasságkötése előtt született első lánya, Mónika. Első házasságából született lánya Nagy Natália színésznő. Második felesége Obernyik Rita, lányuk Gvendolin Glenda.
Temesi Ferenc–Nagy Bandó András–Kelemen István: Jaj, ha Anyám látna...! Ha egy szegedi író, egy humorista és egy dobos visszanéz...; szerk. Horvát György; magánkiadás, Szeged, 2003