Wiki90: 90-es évek stílusú enciklopédiája az interneten
Ebben a cikkben a Pálya (csillagászat) témájával foglalkozunk különböző nézőpontokból, azzal a céllal, hogy átfogó és gazdagító képet adjunk erről a ma oly aktuális témáról. Ennek mentén elemezzük a társadalomra gyakorolt hatását, a különböző területekre gyakorolt hatásait és a lehetséges megoldásokat vagy alternatívákat. A Pálya (csillagászat) olyan téma, amely az utóbbi időben nagy érdeklődést és vitát váltott ki, ezért a teljes megértéshez elengedhetetlen, hogy feltárjuk a különböző oldalait. Reméljük, hogy ez a cikk értékes információk forrásaként szolgál, valamint teret ad a Pálya (csillagászat)-ről szóló elmélkedésnek és kritikai elemzésnek.
A csillagászat területén az égitest pályája alatt azt az útvonalat értjük, amelyet az égitest bejár egy másik égitest körül a gravitáció hatására. A pályák kutatásával, az égitestek mozgásának meghatározásával az égi mechanika foglalkozik.
Bolygópályákat először Keplernek sikerült elég pontosan leírnia az úgynevezett Kepler-törvényekben. Tycho Brahe méréseiből kiderítette, hogy a bolygók ellipszis alakú pályákon keringenek, nem pedig kör alakúakon vagy epiciklusokon, ahogy korábban gondolták.
Isaac Newton felállította a gravitáció törvényét, és megmutatta, hogy abból a Kepler-törvények levezethetők, sőt általánosíthatók: a pálya bármely kúpszelet lehet, parabola vagy hiperbola is, nem csak ellipszis. Newton megmutatta, hogy két (égi)test esetén a tömegközéppont körüli pályán mozog mindkettő, és a két pálya mérete (nagytengelye) fordítottan arányos az egyes égitestek tömegeivel. Abban az esetben, ha az egyik jóval nagyobb tömegű mint a másik, a Kepler-törvényeket kapjuk a kisebbik égitestre.
Egy égitest pályáját a Nap (vagy általában egy nagy tömegű központi égitest) körül 6 adattal lehet megadni. Ez lehetne a 3 kezdeti helykoordináta és a 3 kezdeti lendület-koordináta, gyakorlatban viszont a csillagászok más adatokat használnak, melyeket pályaelemeknek hívnak: