Paderborn
Paderborn címere Paderborn zászlaja
Közigazgatás
Ország	Németország
Tartomány	Észak-Rajna-Vesztfália
Járás	Paderborni járás
Polgármester	Michael Dreier (CDU)
Irányítószám	33098–33109
Körzethívószám	05252 05254 05251 05293
Rendszám	PB, BÜR
Testvérvárosok	Lista Le Mans (1967. június 3. – ) Bolton (1975–) Belleville (1990–) Pamplona (1992–) Przemyśl (1993. május 14. – ) Debrecen (1994–) Csingtao (2003–) Mantova megye Naharija
Népesség
Teljes népesség	154 755 fő (2022. dec. 31.)
Népsűrűség	861,66 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	110 m
Terület	179,6 km²
Időzóna	CET, UTC+1
é. sz. 51° 43′, k. h. 8° 46′51.716666666667, 8.766666666666751.716667°N 8.766667°EKoordináták: é. sz. 51° 43′, k. h. 8° 46′51.716666666667, 8.766666666666751.716667°N 8.766667°E
Paderborn Pozíció Észak-Rajna–Vesztfália térképén
Elhelyezkedése Észak-Rajna-Vesztfália térképén
Paderborn weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Paderborn témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Paderborn város Németországban, Észak-Rajna-Vesztfália tartományban, Paderborn járásban.

Fekvése

Több útvonal kereszteződésében, Münstertől délkeletre, Göttingentől északnyugatra fekvő város.

Történelme

Paderborn Kelet-Vesztfália legrégibb városa, mely már a 8. században jelentős közlekedési csomópont volt.

777-ben Nagy Károly vezetésével a Reichstag (német parlament) itt tartotta első ülését. 779-ben Nagy Károly és III. Leó pápa itt pecsételte meg a frank birodalom és az egyház szövetségét. 799-ben püspökséget alapítottak a városban, mely 20. századtól már érseki székhely lett.

1000-ben a várost egy tűzvész elpusztította. A 13. és 16. század között a Hanza-szövetség tagja volt.

A Harmincéves háborúban 16-szor ostromolták meg a várost. 1622-ben pedig megszállták és elrabolták a város legértékesebb egyházi kincseit. Újjáépítésekor pompás barokk stílusban épült házakat emeltek.

A város Kelet-Vesztfália szellemi és kulturális központja, és mindmáig a főként mezőgazdasági jellegű környék gazdasági és bevásárló központja is. Gyors fejlődése és iparosodása csak a második világháború után kezdődött meg.

A város valamennyi értékes műemléke az egykori városerődítésen belül található. A régi erődítés vonalát azonban mára leginkább csak az utcanevek alapján lehet követni.

A Domplatzon álló dóm (Dom St. Maria, St. Liborius und St. Kilian) hatalmas tornya a város szimbóluma lett. A mai dóm legrégibb része a 13. században épült. Déli főbejáratát (Paradiesportal) püspökök és szentek 1250 körül készült szobrai keretezik.

Földrajza

A város a Pader-forrásoknál (Paderquellen) települt, a Münsteri-síkság (Münstersche Tieflandsbucht) délkeleti részében, a Teutonbergi-erdő (Teutonburger Wald) és az Egge-hegység (Eggegebirge) között, több útvonal kereszteződésében fekszik, festői környezetben. Valamikor a Hellweg (antik hadi-és kereskedelmi főútvonal (ma B1-es út) utolsó állomása volt Flandria és Szászország között.

Látnivalók

• Dóm
• Bartholomäus-kápolna
• Városháza

Testvértelepülések

• Le Mans
• Bolton
• Belleville
• Pamplona
• Przemyśl
• Debrecen
• Csingtao
• Mantova megye
• Naharija

Itt született személyek

• Category:Births in Paderborn

• Sophie Schröder (1781–1868), énekesnő és színésznő
• Lukas Kruse (* 1983), labdarúgó
• Mahir Sağlık (* 1983), német születésű török labdarúgó

Galéria

Jegyzetek

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Paderborn című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

• Hivatalos oldal