Pavol Dobšinský
Pavol Dobšinský
Pavol Dobšinský
Pavol Dobšinský
Pavol Dobšinský
Pavol Dobšinský
Wiki90
Wiki90: 90-es évek stílusú enciklopédiája az interneten
|
|
|
|
Pavol Dobšinský
Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Pavol Dobšinský témáját, és azt, hogy milyen hatással volt a társadalom különböző aspektusaira. A Pavol Dobšinský megjelenésétől az idők során bekövetkezett fejlődéséig vita és viták tárgya volt, de inspiráció és változás forrása is volt. Elemezzük a kultúrára, politikára, gazdaságra és más területekre gyakorolt hatását, valamint az identitás- és közösségformáló szerepét. Multidiszciplináris megközelítésen keresztül megvizsgáljuk a Pavol Dobšinský különböző perspektíváit, és megpróbáljuk megérteni annak hatókörét és jelentését a jelenlegi kontextusban. Hasonlóképpen megvizsgáljuk, hogy a Pavol Dobšinský pozitív vagy negatív hatással van-e a társadalomra, és hogyan értelmezhető különböző elméleti és módszertani megközelítéseken keresztül. Végső soron ennek a cikknek az a célja, hogy teljes és kiegyensúlyozott képet adjon a Pavol Dobšinský-ről, hogy az olvasó megalapozott véleményt alkothasson erről a témáról.
| Pavol Dobšinský | |
 | |
| Született | 1828. március 16. Nagyszabos |
| Elhunyt | 1885. október 22. (57 évesen) Derencsény |
| Állampolgársága | osztrák–magyar |
| Nemzetisége | szlovák |
| Foglalkozása | lelkész, író, műfordító, néprajzkutató |
| Iskolái | Ján Francisci-Rimavský Gymnasium |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Pavol Dobšinský témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Dobsinszky Pál (Pavol Dobšinský) (Nagyszabos, 1828. március 16. – Derencsény, 1885. október 22.) evangélikus lelkész, szlovák író, műfordító, néprajzkutató.
Élete
Atyja evangélikus pap volt. Lőcsén végezte a teológiát. Nagyrőcén és Breznóbányán volt káplán. 1860-ban a szlovák nyelv tanára volt a selmeci evangélikus líceumban, később pap Szirken Gömör vármegyében.
Negyven évig dolgozott a szlovák irodalmi színtéren a turócszentmártoni szlovák nemzetiségi irányban. A szlovákság néprajzával is foglalkozott. Összegyűjtötte és kiadta a szlovák nép regéit, szokásait, játékait, dalait és ezekről értekezéseket írt. Fordított Byrontól és Mickiewicztől is. Publikált a Sokol (sólyom), Lipa (hársfa), Slovenské Pohľady (Szlovák szemle), stb. folyóiratokban.
Álneve: Driencsanszky.
Munkái
- Slovenské povesti. Rozsnyó, 1858–60 (Szlovák népregék öt kötetben)
- Úvahy o slovenských povestiach. Turócszentmárton, 1871 (Értekezések a szlovák népregékről)
- Sborník. Turócszentmárton, 1870–74 (Népköltési gyűjtemény két füzetben)
- Prostonárodné obyčaje, povery a hry slovenské. Turócszentmárton, 1880 (Szlovák népszokások, babonák és játékok)
- Meséi magyar nyelven A naposholdas paripa címmel jelentek meg. Farkas Jenő és Bóné András fordításában (A Móra Könyvkiadó (Budapest) és a Slovenské Vydavatel'stvo Krásnej Literatúry (Bratislava) közös kiadásában, 1964
Magyarul
- Az elvarázsolt erdő; vál., utószó Eugen Pauliny, ford. Farkas Jenő; Szlovákiai Szépirodalmi Kiadó, Bratislava, 1960
- A naposholdas paripa. Szlovák népmesék; ford. Farkas Jenő, Bóné András; Móra, Bp., 1964
- Az aranyagancsos szarvas. Szlovák népmesék; vál., utószó Anna Horáková-Gašpariková, ford., átdolg. Bartócz Ilona, Tordon Ákos; Móra, Bp., 1972
Források
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái II. (Caban–Exner). Budapest: Hornyánszky. 1893.
