Wiki90.com

Wiki90: 90-es évek stílusú enciklopédiája az interneten

Merüljön el a Wiki90-ben, az online enciklopédiában, amely megragadja a 90-es évek szellemét. Az internet korai napjait idéző ​​kialakításával és gazdag tudástárával a Wiki90 a nosztalgia és a tanulás portálja. Fedezze fel és élje át újra egy felejthetetlen korszak ikonikus pillanatait online!

Pioneer–4

A Pioneer–4 ma nagyon aktuális téma, mivel közvetlen hatással van életünkre. A történelem során a Pioneer–4 tanulmányozás, vita és vita tárgya volt, és ez nem csoda, hiszen jelentősége tagadhatatlan. Ebben a cikkben a Pioneer–4 különböző aspektusait vizsgáljuk meg, elemezve a társadalom különböző aspektusaiban való részvételét. A keletkezésétől a jövőre való kivetítéséig, beleértve a kultúrára, politikára és gazdaságra gyakorolt ​​hatását, egy olyan mélyreható elemzésbe fogunk beleásni, amely lehetővé teszi számunkra, hogy jobban megértsük a Pioneer–4 jelentőségét a mai világban.

Pioneer–4

Ország Amerikai Egyesült Államok
ŰrügynökségARPA
GyártóJet Propulsion Laboratory
Küldetés típusaorbiter
Küldetés
CélégitestHold
Indítás dátuma1959. március 3.
Indítás helye
  • Cape Canaveral Launch Complex 5
  • Canaveral-fok
HordozórakétaJuno II
Megérkezés1959. március 5.
A Wikimédia Commons tartalmaz Pioneer–4 témájú médiaállományokat.

A Pioneer–4 (angolul: úttörő) amerikai mesterséges bolygó, amelyet a Pioneer-program keretében indították, Hold kutató szonda.

Küldetés

Az elvárt cél, hogy egy működőképes – elsősorban hordozóeszköz vonatkozásában – űrszondát juttassanak a Hold közelébe, elősegíteni a világűr sajátosságainak vizsgálatát, a Hold nem látható felének felderítését. Kipróbálni a műhold korrekciót (manőverezését – lassítás, gyorsítás) segítő segédfúvókák müküdőképességét – műholdak visszavezetése a Föld meghatározott pontjaira.

Jellemzői

A szondát a Jet Propulsion Laboratory (JPL) és az amerikai hadsereg építette. Üzemeltetője a JPA és a NASA.

1959. március 3-án a Air Force Missile Test Center indítóállomásról egy Juno II hordozórakétával, direkt módszer alkalmazásával indítottáka Hold felé. Stabilizált műhold, tengelye körül 6 fordulatot tesz meg percenként.

Kúp alakú szonda átmérője 51-23 centiméter, anyaga üvegszál aranyfüsttel bevonva. Az energiát nikkel-kadmium-elemek adták a rakéták gyújtására, ezüst-cellaelemek a televíziórendszerhez és higany-elemek a műszerek ellátására. Hasznos tömege: 6,1 kilogramm volt. Belső hőmérsékletét 10-15 celsius/fokon sikerült tartani. A tetejére ostorantennát szereltek az összeköttetés biztosítására. Legfőbb technikai eszközei a televíziós fotóberendezés (400 kép/perc), az átalakitó és továbbító eszköz. Kísérleti műszerei között Geiger–Müller-cső is volt.

58 983 kilométerre közelítette meg a Holdat, sebessége 7230 kilométer/óra volt, ami kétszerese volt a tervezettnek, így a fényérzékelő nem tudta indítani a kamerát. A Geiger–Müller-cső nem érzékelt sugárzást. A szonda lett az első amerikai bolygó, amely március 18-án heliocentrikus pályára állva a Nap körül kering.

Források

Külső hivatkozások

  • Pioneer–4. lib.cas.cz. . (Hozzáférés: 2012. december 29.)
  • Pioneer–4. skyrocket.de. (Hozzáférés: 2012. december 30.)

Elődje:
Pioneer–3

Pioneer-program
1958–1973

Utódja:
Pioneer–5