Wiki90: 90-es évek stílusú enciklopédiája az interneten
Pluralizmus
Ebben a cikkben a Pluralizmus lenyűgöző világát fogjuk felfedezni, és több területen foglalkozunk fontosságával, hatásával és relevanciájával. A Pluralizmus eredetétől jelenlegi fejlődéséig számos tanulmány és vita tárgya volt, amelyek hozzájárultak a témával kapcsolatos ismereteink bővítéséhez. Ezeken az oldalakon végig elmélyülünk történetében, elemezzük a jelenkori társadalomra gyakorolt hatásait, és elmélkedünk jövőjéről. Hasonlóképpen megvizsgáljuk, hogy a Pluralizmus hogyan alakított át és alakít át különböző területeket, a tudománytól és a technológiától a művészetig és a kultúráig, átfogó és multidiszciplináris látásmódot kínálva annak összetettségének és hatókörének megértéséhez. Csatlakozzon hozzánk a Pluralizmus izgalmas túráján!
A pluralizmus fő jelentése: többféleség; többféle érték vagy nézet létezése egyidejűleg.
Etimológia
A nemzetközileg használt kifejezés a latinpluralis (= ‘többes’) szóból ered. Tágabb értelemben arra utal, hogy valamiből sokféle, több van egyszerre.
Rövid definíciói
A pluralizmus rövid definíciói:
Politikai sokszínűség, többpártrendszer.
Szegmentált pluralizmus: olyan többpártrendszer, amelyben a pártok önálló szubkultúrákként léteznek egymás mellett
Azonos funkciót ellátó intézmények közötti választás lehetősége.
Eltérő vélemények létjogosultságát megengedő irányzat.
A politikában
A politikában olyan feltételrendszer, amely lehetővé teszi, hogy a hatalomból a társadalmi csoportok széles köre részesüljön. A demokratikus politikai rendszer egyik alapértéke és tulajdonsága. Több különböző politikai törekvés egyszerre létezésének lehetősége és természetessége, mely az érdekek, értékrendek, nézetek, ideológiák, pártok és intézmények egymással versengő sokféleségét jelenti. A pluralizmus a társadalom természetes tagoltságát és a politikai hatalom ennek megfelelő megosztását fejezi ki, vagyis azt az állapotot, amelyben a hatalomnak és a befolyásnak számos alapja és forrása van. A fogalom történelmileg az abszolút hatalmat és az állami szuverenitást támadó század eleji elméletekre – például Harold Laski munkáira – nyúlik vissza, valamint Robert Dahl és Charles Lindblom elméleti kutatásaira.
A filozófiában
A filozófiában az idealizmus egyik válfaja, amely szerint a világ nem magyarázható egyetlen elvből, mert sok, egymástól független szellemi szubsztanciából áll, amelyek között vagy nincs belső összefüggés, vagy ha van, az isteni révén keletkezett. Klasszikus képviselője Leibniz filozófiája.