Wiki90.com

Wiki90: 90-es évek stílusú enciklopédiája az interneten

Merüljön el a Wiki90-ben, az online enciklopédiában, amely megragadja a 90-es évek szellemét. Az internet korai napjait idéző ​​kialakításával és gazdag tudástárával a Wiki90 a nosztalgia és a tanulás portálja. Fedezze fel és élje át újra egy felejthetetlen korszak ikonikus pillanatait online!

Poprád (folyó)

Ez a cikk a Poprád (folyó) témával foglalkozik, amely nagy érdeklődést váltott ki a mai társadalomban. A Poprád (folyó) egy olyan téma, amelyről az utóbbi időben sokat lehet beszélni, és különböző területeken ellentétes véleményeket és vitákat generált. A Poprád (folyó) relevanciája kétségtelen, mivel a mindennapi élet különböző aspektusait érinti, a politikától a kultúrán át a gazdaságig. Ebben a cikkben a Poprád (folyó) különböző nézőpontjait elemezzük azzal a céllal, hogy átfogó és gazdagító képet nyújtsunk az aktuális témáról.

Poprád
A Poprád Leluchów (Lengyelország) közelében
A Poprád Leluchów (Lengyelország) közelében
Közigazgatás
Országok Szlovákia,
 Lengyelország
Földrajzi adatok
Hossz174,2 km
Vízhozam22,3 m³/s
Vízgyűjtő terület2081 km²
ForrásA Hincó-patak és Krupa-patak összefolyása
TorkolatDunajec (Újszandecnél) → VisztulaBalti-tenger
é. sz. 49° 35′ 20″, k. h. 20° 39′ 01″
Elhelyezkedése
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Poprád témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A Poprád (lengyelül és szlovákul Poprad) a Dunajec jobbparti mellékfolyója, mely a Hincó-patak (szlovákul Hincov potok) és a Krupa-patak (szlovákul potok Krupá) összefolyásával keletkezik a Magas-Tátrában, Szlovákiában. A Hincó-patak, mely a Poprád forrásaként van számon tartva, a Nagy-Hincó-tóból ered, míg a Krupa a Poprádi-tóból. Találkozásuk a Menguszfalvi-völgyben található. A folyó mentén a legnagyobb település az azonos nevű Poprád városa. Bár a Kárpát-medence (az egykori Magyar Királyság) egyik folyója, nem a Dunába folyik: a lengyelországi Újszandec városánál ömlik a Dunajec folyóba. A Poprád a legnagyobb esésű folyó Szlovákiában (1567 m). Több mint 30 km keresztül, két szakaszban, Lengyelország és Szlovákia közti határfolyó.

Jobbparti mellékfolyói: Mlinica-patak (Malompatak), Varbói-patak, Leibic-patak, Jakubjánka-patak, Lubotinka-patak. Balparti mellékfolyói: Felkai-patak, Slavkovský-patak (Nagyszalóki), Tar-patak (Hideg v. Kő-patak), Késmárki Fehér-patak, Biela-patak.