Wiki90: 90-es évek stílusú enciklopédiája az interneten
Ebben a cikkben elmélyülünk a Porozina lenyűgöző világában, feltárjuk annak számos oldalát, és mindent, amit erről az izgalmas témáról tudni lehet. Eredetétől napjaink relevanciájáig, többféle alkalmazásán és különböző területekre gyakorolt hatásán keresztül. Elmerülünk egy felfedezőútban, amely elvezet bennünket ahhoz, hogy jobban megértsük a Porozina-et, és értékeljük mindazt a gazdagságot, amelyet ez a téma kínál számunkra. Készüljön fel tehát arra, hogy belépjen a tudás és az inspiráció világába, amely lenyűgöz.
Porozina | |
Porozina látképe előtérben a kompkikötővel. | |
Közigazgatás | |
Ország | Horvátország |
Megye | Tengermellék-Hegyvidék |
Jogállás | falu |
Polgármester | Kristijan Jurjako |
Irányítószám | 51557 |
Körzethívószám | (+385) 051 |
Népesség | |
Teljes népesség | 28 fő (2021. aug. 31.) |
Népsűrűség | 20,53 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 0 - 55 m |
Terület | 1,51 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 45° 07′ 55″, k. h. 14° 17′ 13″Koordináták: é. sz. 45° 07′ 55″, k. h. 14° 17′ 13″ | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Porozina témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Porozina (olaszul: Faresina) falu Horvátországban Tengermellék-Hegyvidék megyében. Közigazgatásilag Creshez tartozik.
Cres szigetének északi részén Cres városától 22 km-re északnyugatra, a sziget északnyugati partján, az Isztria-félszigettel szemben fekszik. Cres szigete ezen ponton fekszik legközelebb a kontinenshez, kompjárat köti össze az isztriai Zagorjével. A település mára már két részből áll. A part melletti régi Porozinából és a kikötő feletti dombon épült új Porozinából, ahol az elmúlt húsz évben hétvégi házak épültek.
A kikötő feletti dombon az ókorban világítótorony állt, mely alapján a hely a „Pharum insulae” nevet kapta. Ebből lett az olasz "Faresina", majd a horvát "Porozina" név. A 15. században a ferences atyák Szent Miklós tiszteletére kolostort és gótikus templomot építettek ide. Az épületek még ma is láthatók a falu feletti dombtetőn. A kolostor a ferences harmadrendhez tartozott, akik a 13. században még ószláv liturgikus nyelven miséztek. A templomot többször is kifosztották, majd a 16. században fel is gyújtották. A templom újjáépítve a mai napig fennmaradt, a kolostor épülete azonban a 18. század vége óta elhagyatva üresen állt és 1843-ban nagyrészt összeomlott. Falai ma is emelet magasságban állnak a templom mellett. A maradványokból ítélve végső formájában reneszánsz stílusú volt. A sziget többi részével együtt 1822-től osztrák uralom alatt állt, majd 1867 és 1918 között az Osztrák–Magyar Monarchia része volt. 1890-ben 10, 1910-ben 3 lakosa volt. Az Osztrák-Magyar Monarchia bukását rövid olasz uralom követte, majd a település a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság része lett. A második világháború idején olasz csapatok szállták meg. A háborút követően újra Jugoszláviához került. 1991-ben az önálló horvát állam része lett. A korábban szinte néptelen település kedvező fekvésének, a kompjáratnak és a turista forgalomnak köszönhetően az utóbbi évtizedekben dinamikusan fejlődött, kedvelt üdülőhellyé vált. 2011-ben már 31 állandó lakosa volt.
Lakosság változása | |||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
0 | 0 | 0 | 10 | 5 | 3 | 0 | 0 | 0 | 2 | 2 | 3 | 0 | 0 | 20 | 31 |