Ebben a cikkben a Sekrestye lenyűgöző világát fogjuk felfedezni, és felfedezzük a mindennapi élet különböző aspektusaira gyakorolt ​​hatását. Akár a Sekrestye hatásáról beszélünk a mai társadalomra, akár a történelemben betöltött fontosságáról, akár a mai világban betöltött relevanciájáról, akár a jövőre gyakorolt ​​hatásáról, tagadhatatlan, hogy a Sekrestye alapvető szerepet játszik életünkben. Ezeken az oldalakon különböző nézőpontokból vizsgáljuk meg, és elemezzük, hogy a Sekrestye hogyan alakította és fogja alakítani a világunkat. Készüljön fel tehát egy izgalmas utazásra, amely során feltárjuk a Sekrestye sokrétű aspektusát és a valóságunkban rejlő következményeit.

A sekrestye (latinul: sacristia, salutatorium, sacrarium, secretarium, görögül: szkeuophülakion) kisebb-nagyobb terem vagy szoba a templom szentélye mellett, rendszerint a főoltártól balra (evangéliumi oldalon). Ebben a helyiségben történik a papság és a segédkezők öltözködése, itt őrzik a misékhez szükséges liturgikus ruhákat, eszközöket és szereket.

A sekrestye berendezési tárgyai: feszület a falon (tőle indulnak a liturgiát végzők), öltözőasztal, szekrények a ruháknak, könyveknek és edényeknek, kézmosó, imazsámoly (gyakran gyóntatószékkel).

A szó eredete

A sekrestye szó a latin sacristia magyarosított alakja.

Források

• Bokor József (szerk.). Sekrestye, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X 
• Sekrestye – Magyar katolikus lexikon

Ez az építészeti tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!