Wiki90: 90-es évek stílusú enciklopédiája az interneten
A Szerencs témája minden korosztály és társadalmi réteg figyelmét felkeltette. A társadalomra gyakorolt hatásától a szórakoztató világra gyakorolt hatásáig Szerencs így vagy úgy nyomot hagyott. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Szerencs különböző oldalait, és elemezzük mindennapi életünkben betöltött fontosságát. A téma szakértőivel készített interjúk és releváns esettanulmányok segítségével igyekszünk megvilágítani ezt a ma nagyon aktuális témát. Kétségtelenül a Szerencs olyan alapvető szempont, amely alapos vizsgálatot érdemel. Így készülj fel, hogy belemerülj a Szerencs-be és mindenbe, amit kínál.
A településen világörökségi helyszín található |
Szerencs | |||
Szerencs látképe | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Észak-Magyarország | ||
Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
Járás | Szerencsi | ||
Jogállás | város | ||
Polgármester | Nyiri Tibor (független) | ||
Irányítószám | 3900 | ||
Körzethívószám | 47 | ||
Testvértelepülései | Lista
| ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 8445 fő (2023. jan. 1.) | ||
Népsűrűség | 243,78 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 36,68 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 09′ 44″, k. h. 21° 12′ 18″Koordináták: é. sz. 48° 09′ 44″, k. h. 21° 12′ 18″ | |||
Szerencs weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Szerencs témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Szerencs kisváros Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Szerencsi járásának székhelye, Miskolctól 30 kilométerre. A Zempléni-hegység déli lábánál, a Taktaköz peremén helyezkedik el.
A város déli része síkságon fekszik, az északi része már a Zempléni-hegység egyik hegye, az Árpád-hegy oldalába kúszik fel. Különálló településrésze az egykor önálló Ond, amely a Fekete-hegy lejtőire épült, valamint Fecskés, amely a város legkeletibb részén fekszik, a tokaji vasút és a mezőzombori országút által közrefogott területen. Közeli hegyek még: Bekecsen a Nagy-hegy, Erdőbénye határában a Szokolya-hegy és a tokaji Kopasz-hegy.
A közvetlenül határos települések: észak felől Tállya és Rátka, északkelet felől Mád, délkelet felől Mezőzombor, dél felől Prügy, délnyugat felől Taktaszada, nyugat felől Bekecs, északnyugat felől pedig Monok. A térség fontosabb városai Miskolc, Tokaj, Sárospatak és Sátoraljaújhely.
Szőlő- és borgazdasági szempontból Szerencs a Tokaji borvidék része, pontosabban a Hegyalja és a Zempléni-hegység „kapuja”.
Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 37-es főút, amely keresztülhalad a belterületén is, a belvárosától délre. A környező települések közül Bekeccsel a 3611-es, Rátkával és Tállyával a 3712-es, Mezőzomborral a 3614-es, Prüggyel pedig a 3622-es út köti össze.
A hazai vasútvonalak közül a Hatvan–Miskolc–Szerencs–Sátoraljaújhely-vasútvonal és a Szerencs–Hidasnémeti-vasútvonal érinti, melyeknek egy közös állomásuk van itt. Szerencs vasútállomás a város délkeleti széle közelében helyezkedik el, a 3614-es út vasúti keresztezésétől nem messze nyugati irányban; közúti elérését az abból kiágazó 36 304-es számú mellékút (Vasútállomás utca) teszi lehetővé.
A település környéke már az őskorban lakott volt: Szerencs-Taktaföldváron újkőkori, a Hajdúréten Kőrézkori leleteket tártak fel.
Anonymus krónikája szerint Árpád fejedelem és vezérei Hung várából jövet a Takta mellett, a Szerencse hegyéig elterülő mezőn táboroztak le.
A 12. században a johannita lovagrend alapított itt kolostort. Szerencset a középkorban említik először: a plébániatemplomról első említése 1217-ből való. Az 1420-as évek körül Szerencs és környéke Brankovics György szerb despota birtoka lett. 1490-ben már mezőváros, a Rákóczi-család birtoka volt; 1507-től pedig Szapolyai János volt a helység ura. 1583-ban Rákóczi Zsigmond zálogba kapta Rudolf császártól Szerencs várát és a nemesi birtokot, majd 1603-ban a végleges adománylevelet is megkapta. 1605. április 17–20. között itt tartották azt az országgyűlést, amin Bocskai Istvánt Magyarország fejedelmévé választották. Hálából 1606. március 9-én Bocskai "kiváltságos mezőváros" státuszt ad Szerencsnek.
A 18. században a település fejlődésnek indult, ám a fejlődés a 19. században megtorpant. 1876-ban a községi törvény értelmében Szerencs a városi rangot is elveszítette. Az ipartelepítés azonban újra elősegítette a fejlődést. 1889-ben felépült a cukorgyár, amely az akkori Európa legnagyobb cukorgyára volt, majd 1923-ban a csokoládégyár is felépült. 1930-ban már csaknem 7000 lakosa volt a településnek.
A második világháború után Szerencs a Szerencsi járás székhelye lett. Az 1960-as években a fejlődés új lendületet kapott, a meglévő gyárakat korszerűsítették, felépült a kenyérgyár és a gépgyár is, új iskolák nyíltak.
1984-ben Szerencs újra városi rangot kapott.
Az EU szabályozás reformjának következményeképpen 2008. március 10-én bejelentették a cukorgyár bezárását. 2009. március 10-én a gyár területén emlékparkot avattak és az önkormányzat emléknappá nyilvánította március 10-ét.[halott link]
A monda szerint a Szerencs nevet Árpád fejedelem adta a városnak, amikor az Árpád-hegyen ezt mondta: „Ma ád (ebből származik Mád neve) Isten szerencsét (Szerencs) e tájon (Tállya) Ond (Ond) és Tarcal (Tarcal) vezéreknek.”
A városban 2018. július 29-én időközi polgármester-választást kellett tartani, mivel Koncz Ferencet országgyűlési képviselővé választották és az összeférhetetlenségi törvény alapján lemondott A posztért egyetlen jelölt indult.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 9166 | 9130 | 8473 | 8389 | 8445 |
2013 | 2014 | 2021 | 2022 | 2023 |
2001-ben a település lakosságának 98,5%-a magyar, 1,5%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,5%-a magyarnak, 2,4% cigánynak, 1,5% németnek, 0,2% románnak, 0,2% szlováknak mondta magát (13,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 40,7%, református 19,9%, görögkatolikus 5,1%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 7,1% (25,7% nem nyilatkozott).
2022-ben a lakosság 89,8%-a vallotta magát magyarnak, 1,4% németnek, 1,1% cigánynak, 0,2% románnak, 0,1% ruszinnak, 0,1% szlováknak, 2,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 33,4% volt római katolikus, 18,5% református, 4,3% görög katolikus, 1,1% egyéb keresztény, 0,2% evangélikus, 0,1% ortodox, 4,7% felekezeten kívüli (37,2% nem válaszolt).