Wiki90
Wiki90: 90-es évek stílusú enciklopédiája az interneten
|
|
|
|
Tigris és hiéna
A mai világban a Tigris és hiéna olyan téma, amely a lakosság széles rétegei számára nagyon fontos és érdekes. Hatása kiterjed a mindennapi élet különböző területeire, a tudománytól és a technológiától a politikáig és a kultúráig. Ebben a cikkben a Tigris és hiéna különböző aspektusait tárjuk fel, elemezve történelmi jelentőségét, időbeli alakulását és a mai társadalomra gyakorolt hatását. Multidiszciplináris megközelítéssel igyekszünk teljes és részletes elképzelést nyújtani a Tigris és hiéna-ről, lehetővé téve az olvasó számára, hogy megértse annak jelentőségét és következményeit a mai világban.
 |
Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. |
| Tigris és hiéna | |
 | |
| Az első kiadás címoldala a szerző dedikálásával | |
| Adatok | |
| Szerző | Petőfi Sándor |
| Műfaj | dráma |
| Eredeti nyelv | magyar |
| Szereplők |
|
| Cselekmény helyszíne | Galiczia s Magyarország |
| Cselekmény ideje | 1130 körül |
| Premier dátuma | 1883. november 3. |
| Premier helye | Farkas utcai színház, Kolozsvár |
A Tigris és hiéna („Történeti dráma négy felvonásban”) Petőfi Sándor egyetlen teljes szöveggel fennmaradt színpadi műve.
Története
A Pesti Hírlap 1846. január 4-én közölte, hogy Petőfi benyújtotta színdarabját a Nemzeti Színház választmányához elbírálásra. A Budapesti Híradó január 11-én már arról számolt be, hogy elfogadták a darabot. A költő ekkoriban A hóhér kötele című regényén dolgozott, és a Felhők című versciklusát rendezte sajtó alá. Amikor megtudta, hogy csak bérleti előadásra szánják, darabját visszavonta, mivel az anyagilag igen hátrányos lett volna számára.
A mű 1847. január 2-án jelent meg nyomtatásban; ősbemutatójára csak 1883-ban Kolozsváron került sor. Ecsedi Kovács Gyula rendezésében.
Cselekmény
A dráma az 1130 körüli trónviszályok idején, kritikus történelmi időkbenn játszódik, amikor a trónra kerülés és a rajtamaradás csak erőszakkal, intrikák sorával és kíméletlen harccal volt megvalósítható. Történelmi és kitalált szereplőkkel operál a romantikus darab a trónkövetelő Borics, és a világtalan király, vagyis a hatalomra törekvés és annak megőrzése küzdelmét mutatja be. Nemcsak az Árpád-ház képviselőinek, hanem közelebb eső idők politikusainak ügyeskedéseire is ráismerhetünk, mivel az emberi karakterek állandók, és a történelem kereke is körbefordul.
A drámában minden szereplő vérségi kapcsolatban van a többiekkel, és mindenikük a saját, őt illető örökségét szeretné megszerezni-megtartani, vagy az őt ért jogtalanságot akarja minél jobban megtorolni. A szegény, s ezért köpönyegforgató, ám elveihez ragaszkodó, megcsömörlött Saul, a Magyarország elleni hadjáratra készülő Borics galíciai fejedelem fivére, fia a magyar király elleni árulásra készülő zsoldosvezérnek, Sámsonnak és az előző király, Könyves Kálmán elkergetett özvegyének, Predszlávának, aki Boricsnak ugyancsak az anyja. Saul szerelmes Ilonába, Vak Béla feleségébe, aki az országot valójában uralja, ezért elárulja Boricsot, akivel színleg szövetséget kötött, illetve Sámsont, akiről kiderül, hogy az ő apja, ezzel beteljesítve anyja bosszúját is.
Jegyzetek
- ↑ Hojdák Gergely: „A sors bábjai”: Közelítések Petőfi Sándor drámájához. Irodalomismeret, 3. sz. (2017)
- ↑ Martinkó András: A Tigris és hiéna körbejárása. Irodalomtörténet, LVII. évf. 1. sz. (1975)
- ↑ Szabó-Reznik Eszter: Meltzl Hugó és a kolozsvári Petőfi-ellenkánon: Kísérlet a "nemzeti költő" regionális újraértelmezésére. Irodalomtörténeti Közlemények, CXX. évf. 2. sz. (2016)
- ↑ Karádi Zsolt, szon.hu
- ↑ Ugrai István, 7ora7.hu
Források
- Petőfi Sándor: Tigris és hiéna szinhaz.net
- A sors bábjai. Petőfi Sándor: Tigris és hiéna[halott link]
További információk
