Wiki90: 90-es évek stílusú enciklopédiája az interneten
Vatikáni Apostoli Könyvtár
A mai világban a Vatikáni Apostoli Könyvtár egyre aktuálisabb beszédtémává vált. Legyen szó a tudományos életről, a politikáról, a divatról vagy a technológiáról, a Vatikáni Apostoli Könyvtár nyomot hagyott, és jelentős hatást gyakorolt a társadalomra. Fontos, hogy alaposan megvizsgáljuk a Vatikáni Apostoli Könyvtár hatását a mindennapi élet különböző aspektusaira, és megértsük, hogyan változtatta meg gondolkodásunkat, cselekvésünket és kapcsolatainkat. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Vatikáni Apostoli Könyvtár többféle dimenzióját és a mai világ alakításában betöltött szerepét.
A Vatikáni Apostoli Könyvtár (latinulBiblotheca Apostolica Vaticana) a Szentszékkönyvtára, jelenleg a Vatikánban található. Egyike a világ legrégibb könyvtárainak, és az egyik legkülönlegesebb történelmi iratgyűjteménnyel rendelkezik. Formálisan 1475-ben alapították, de valójában sokkal régebben. 2007 júliusától felújítási munkák zajlottak az épületen, ezek 2010-ben fejeződtek be.
Történelmi korszakok
A könyvtár történetét 5 korszakra szokás bontani:
Pre-Lateráni - a könyvtár első évei, a Lateráni Palotába való áthelyezése előtt
Lateráni - a Lateránban volt a könyvtár. Ez a 13. század végén ért véget, VIII. Bonifác uralkodásával.
Avignoni - az az időszak, amikor a pápák Avignonban székeltek (VIII. Bonifác halálától az 1370-es évekig)
Pre-Vatikáni - 1370-től 1446-ig a könyvtár egyes darabjai Avignonban, Rómában, és más helyeken voltak.
Vatikáni - 1448-tól tart, a könyvtár újra egyesült, a Vatikánban van
Alapítás
V. Miklós pápa alapította meg a Vatikánban 1448-ban 350 görög, latin, és héber nyelvű kódexszel. A Bibliotheca Apostolica Vaticana-t csak 1475-ben alapították meg.
Amikor Bartolomeo Platina, az első könyvtáros leltárt készített 1481-ben, a könyvtár 3500 darabot tartalmazott. Akkoriban ez volt a nyugati világ legnagyobb könyvtára. 1587 körül V. Szixtusz pápa megbízta Domenico Fontana-t egy könyvtárépület megépítésére, a könyvtár ezt az épületet használja most is.
Hagyatékok és beszerzések
A könyvtár néhány nagy hagyatékkal és beszerzéssel bővült a századok során.
1623-ban I. Miksa bajor herceg a heidelbergi Palatine Könyvtárat, amely 3500 kéziratot tartalmazott, adta a könyvtárnak, hálából XV. Gergely pápa politikai segítségéért. (Mert támogatta őt a harcban a protestánsokkal szemben a választói helyért.) Ebből az anyagból 39 darab előbb Párizsba, majd 1815-ben visszakerült Heidelbergbe. A Palatine Könyvtár máig a vatikáni könyvtárban van.
1657-ben a az urbinói hercegek kéziratai is a Vatikánba kerültek. 1661-ben a görög tudós Leo Allatius könyvtáros lett.
Jelenlegi adatok
Jelenleg a könyvtár 75 000 kéziratot és 1,1 millió nyomtatott könyvet őriz, ebből 8500 ősnyomtatvány. A Vatikáni Titkos Levéltár a XVII. század elején választódott le, gyűjteményében 150 000 dokumentum található.
A könyvtár leghíresebb darabja a Codex Vaticanus, a legrégebbi ismert Biblia-kézirat. A Prokopiosz által írt Titkos történetet 1623-ban a könyvtárban fedezték fel, és adták ki.
A Vatikáni Apostoli Könyvtár történelmi, jogi, tudományos, teológiai és filozófiai kutatókönyvtár. Bárki szabadon kutathatja, aki megfelelő kutatói okmányokkal rendelkezik, és a kutatásához szüksége van a könyvtár anyagára.