Wiki90: 90-es évek stílusú enciklopédiája az interneten
A Venyera–14 olyan téma, amely évtizedek óta leköti a társadalom érdeklődését. Jelentősége vitathatatlan, és hatása a mindennapi élet különböző területein érezhető. Az évek során vita, kutatás és elmélkedés tárgyává vált, különböző nézőpontokat és egymásnak ellentmondó véleményeket generálva. Ebben a cikkben közelebbről megvizsgáljuk a Venyera–14-et, és feltárjuk a következményeit különböző összefüggésekben. A populáris kultúrára gyakorolt hatásától a politikában és a gazdaságban betöltött relevanciájáig a Venyera–14 továbbra is olyan széles körű vitákat generál, amelyek senkit sem hagynak közömbösen.
Venyera–14 | |
Venyera–13 | |
Ország | Szovjetunió |
Küldetés típusa | leszállás |
Küldetés | |
Célégitest | Vénusz |
Indítás dátuma | 1981. november 4. |
Indítás helye | Bajkonuri űrrepülőtér |
Hordozórakéta | Proton-K |
Megérkezés | 1982. március 5. |
Az űrszonda | |
Tömeg | 760 kg |
A Wikimédia Commons tartalmaz Venyera–14 témájú médiaállományokat. |
A Venyera–14 (oroszul: Венера–14) egy szovjet űrszonda, amelyet a Venyera-programban indítottak.
1981-ben indult a Vénuszhoz a Venyera–13 és a Venyera–14 űrszonda. Felépítésük megegyezett, tömegük 760 kg.
A Venyera–14 indítására 1981. november 4-én került sor. A leszállóegység 1982. március 5-én szállt le a Phoebe Regio közelében, 950 km-re a Venyera–13-tól. A leszállóegységet 32 perc működésre tervezték. 57 perc működés után szakadt meg a kapcsolat.
A Vénusz közelében a szállító/keringő egységről levált a leszállóegység. A szállítóeszköz Vénusz körüli pályára állt, közvetítőállomásként működve továbbította a leszállóegység műszerei által rögzített adatokat.
A tudományos egységek felépítése megegyezett a Venyera–9 – Venyera–12 űreszközzel. Fényképező-berendezésekkel, mikro-meteorok becsapódását mérő eszközzel, felszínt vizsgáló berendezésekkel, szeizmométer műszerrel, információ-átalakítókkal, adóberendezéssel rendelkezett. Elsőként készített színes felvételeket a sziklás felszínről.