Wiki90: 90-es évek stílusú enciklopédiája az interneten
You’re My Best Friend
Ebben a cikkben a You’re My Best Friend problémájával kívánunk foglalkozni, amely az elmúlt években példátlanul jelentőségre tett szert. A You’re My Best Friend olyan téma, amely különböző területek szakértőinek figyelmét felkeltette, és heves vitát váltott ki világszerte. Ebben a tekintetben számos szempontot lehet feltárni, a társadalomra gyakorolt hatásától a gazdasági szférában gyakorolt hatásaiig. Ezen a vonalon kívánunk elmélyülni a You’re My Best Friend-en létező különféle perspektívákban, valamint a lehetséges jövőbeli forgatókönyvekben, amelyek az evolúciójából fakadhatnak. Kétségtelen, hogy ez egy nagyon összetett és kiterjedt téma, ezért elengedhetetlen, hogy több oldalról elemezzük, hogy teljes mértékben megértsük jelentőségét és jelentőségét ma.
A You’re My Best Friend a negyedik dal a brit Queen rockegyüttes 1975-ös A Night at the Opera albumáról. A szerzője John Deacon basszusgitáros volt, aki feleségének, Veronicának címezte a szöveget, akivel nem sokkal a lemez megjelenése előtt házasodott össze.
Deacon a kezdetektől fogva elektromos zongorára tervezte a dalt, de Freddie Mercury énekes, aki az együttes legtöbb dalában zongorázott, nem volt hajlandó játszani rajta, mert nem szerette a művi hangját. Ezért Deacon kénytelen volt megtanulni, és maga feljátszani az akkordokat. Nem egyértelmű, hogy milyen márkájú hangszeren játszott: egyek interjúban Wurlitzert, egy másikban Fender Rhodes-t említett.C dúrban íródott, és percenként 118-as a ritmusa.
1976. május 18-án kislemezen is megjelent, a hetedik helyet érte el Angliában, a tizenhatodikat Amerikában. A kritikusok kedvezően írtak róla. A Sounds szerint „Egy szép harmóniákkal, egyedi gitárhangzással rendelkező dal, Freddie szép énekhangjával kísérve. Igazi első osztályú muzsika,” az NME szerint „őszinte és dallamos néhány finom akkordváltáson keresztül érzékelteti az együttes feszességét.” Mark Blake szerint a „Bohemian Rhapsody” szöges ellentéte: „bájos szerelmes dal, operai dolgok nélkül, kezelhető hosszúságú.” Az AllMusic kritikusa szerint bár alapvetően a keményebb stílusokban ismertek, ez a dal megmutatja, hogy a pop területén is maradandót tudnak alkotni.
Bruce Gowers rendezte a videóklipjét 1976 áprilisában az Elstree Studiosban. Az együttes egy sötétített fészerben, rengeteg gyertyától megvilágítva adta elő. A forgatást nehezítette a szokatlanul nagy hőség, és hogy az egyébként használatban lévő fészerből nem sokkal azelőtt terelték ki a teheneket. 1976 szeptembere és 1980 szeptembere között rendszeresen játszották, más dalokkal együtt egy keverék részeként. A koncerteken Mercury hangversenyzongorán játszott, ahogy az a Live Killers albumon is hallható.
↑Sutcliffe, Phil. Queen: A rock koronás királyainak teljes, képekkel illusztrált története. Budapest: Cartaphilus, 81. o. (2010). ISBN 978-963-266-182-7