Wiki90: 90-es évek stílusú enciklopédiája az interneten
A Zánka témája nagy jelentőséggel bír a mai társadalomban. Akár az emberek mindennapi életére gyakorolt hatása, akár a történelemben betöltött jelentősége, akár az emberi fejlődésre gyakorolt hatása miatt, a Zánka sokak érdeklődését és kíváncsiságát felkelti. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Zánka témáját, elemezve annak eredetét, időbeli alakulását, a különböző területekre gyakorolt hatását és a mai relevanciáját. Reméljük, hogy részletes és kimerítő megközelítéssel teljes és gazdagító áttekintést nyújtunk a Zánka-ről, lehetővé téve olvasóink számára, hogy jobban megértsék annak fontosságát és hatását a mai világban.
Zánka | |||
A református műemléktemplom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Közép-Dunántúl | ||
Vármegye | Veszprém | ||
Járás | Balatonfüredi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Filep Miklós (független) | ||
Irányítószám | 8251 | ||
Körzethívószám | 87 | ||
Testvértelepülései | Lista | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1015 fő (2023. jan. 1.) | ||
Népsűrűség | 40,77 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 19,55 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 52′ 30″, k. h. 17° 40′ 42″Koordináták: é. sz. 46° 52′ 30″, k. h. 17° 40′ 42″ | |||
Zánka weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Zánka témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Zánka község Veszprém vármegyében, a Balatonfüredi járásban. A település eredetileg Szent István magyar király korától az 1950-es megyerendezésig Zala vármegyéhez tartozott.
A Balaton északi partján, Balatonfüredtől délnyugatra, Balatonakali és Köveskál közt fekvő település.
A település közigazgatási területén áthalad a 71-es főút, a történelmi településközponton azonban a Tapolcai-medence keleti széléig vezető 7313-as út húzódik végig, amelyből itt ágazik ki a 7312-es út Nagyvázsony irányában.
Vasúton a Székesfehérvár–Tapolca-vasútvonalon lehet eljutni Zánkára, melynek a gyorsvonatok egy része által is érintett vasúti megállási pontja Zánka-Köveskál vasútállomás.
Zánka és környéke már az őskorban is lakott hely volt, amit a község határában talált újkőkorszaki, késő rézkori és kora bronzkori leletek is bizonyítanak. Az ókorban a Balaton környéke Pannonia néven a rómaiak uralma alatt állt. A római birodalom idején Zánka is lakott hely volt, a református templomnál levő dombon e korból való leletek kerültek felszínre.
Zánka Árpád-kori település. Nevét 1164-ben említette először oklevél Miske ispán fia, István végrendeletében. A honfoglalás után a Kál nemzetség szállásbirtoka volt. A 12. században már kőtemploma is volt, amely ma is áll. A templomot 1333–1335-ben a pápai tizedjegyzék említette először. Zánkát először az Atyusz nemzetségbeliek, majd a 13. század végétől a Gyulafi-Rátoldi családbeliek birtokolták. A 13–14. században a veszprémi káptalan birtoka volt, a 15. században a Gyulafi és a Rozgonyi családok voltak birtokosai. 1474-ben Mátyás király a Gyulafi családot erősítette meg birtokában. A török hódoltság alatt a környék is sokat szenvedett: 1548-ban a törökök Zánkát is felégették, a falu az 1696-os adóösszeírásban már nem is szerepelt, puszta lett.
1736-ban Diskay Ádám és Sebestyén Ádám német református telepesekkel népesítette újra Zánkát. A falu a 19. század elejére elmagyarosodott. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt a császári hadak kétszer is bevonultak ide, de csata a település közelében nem volt. 1909-ben épült meg a vasút, és az 1930-as évekre alakult ki a nyaralótelep, melynek házai közé lakóházak is épültek.
1910-ben 459 lakosa volt, amelyből 457 magyar volt. Ebből 173 római katolikus, 161 református, 117 evangélikus volt.
A 20. század elején Zala vármegye Balatonfüredi járásához tartozott.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 821 | 814 | 794 | 879 | 941 | 1015 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,7%-a magyarnak, 5,2% németnek, 0,7% cigánynak mondta magát (9,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 41%, református 14,1%, evangélikus 5,2%, felekezet nélküli 13,8% (25,2% nem nyilatkozott).
A község kiemelkedő műemléke a református templom. A templomot először a nevezetes 1333–1335 között készült pápai tizedjegyzék említi. Azt, hogy patricíniuma Szent István király, 1519-ben rögzíti oklevél. A török időkben elnéptelenedő falut később részben német telepesekkel népesítik be. Az újjáépülő faluban a református és az evangélikus hívek 1786-ban engedélyt kapnak a megújítás utáni közös templomhasználatra.
A templom építéstörténetét az 1984–85-ös műemléki eljárás idején tárták föl. A sziklaszirten álló templom építését az építészek a 12. századra teszik. Zánka temploma a Balaton-felvidék egyik legrégebbi temploma. Ennek egyik legékesebb bizonyítéka a hajó keleti oldalán nyíló szentély, mely Dejte és Hidegség szentélyéhez hasonlóan négyzetes alaprajzú épülettestbe foglalt rotunda volt egykor. S ahogyan Hidegségen is, itt a zánkai templomban is a későbbi fölújítások idején tornyot építettek az erős falú rotundára.
Ez a szentélytípus keleti eredetű. Pontosz, Kis-Ázsia, Egyiptom ősi templomai, szíriai és kopt keresztény templomok, majd Bizánc művészete őrizte meg ezt a típust és nyugaton is elterjedt (például fuldai Szent Mihály templom). Mindez, és a templom patrocíniuma (Szent István király) szintén a korai építést valószínűsíti.
A templom egy másik ritka építészeti vonása a hajónyi szélességű nyugati torony. Ennek a párhuzamai német területről ismertek. Főleg a Brandenburgi Őrgrófságban volt elterjedt forma. Ennek építési idejét a templomot föltáró régész a 13. századra teszi.
1968 és 1972 között építették ki a 3000 fő befogadására alkalmas Zánkai Úttörőtábort, melyet hivatalosan 1975-ben adott át Kádár János. Évente átlagosan 25 ezer, ebből a nyári szezonban 15 ezer gyerek táborozott itt.
A rendszerváltás után az intézmény neve gyakran változott, de sokáig állami tulajdonban maradt, míg 2016-ban a kormány ingyenesen A Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítvány-nak adta. 2014 óta az Erzsébet-táborok égisze alatt tanévben ún. ottalvós osztálykirándulásokat, a nyári szünidőben pedig rászoruló gyermekek ezreit fogadja ingyenes üdülésre, heti váltású turnusokban. 2020-ban nagyszabású felújítási munkálatok kezdődtek.