Wiki90.com

Wiki90: 90-es évek stílusú enciklopédiája az interneten

Merüljön el a Wiki90-ben, az online enciklopédiában, amely megragadja a 90-es évek szellemét. Az internet korai napjait idéző ​​kialakításával és gazdag tudástárával a Wiki90 a nosztalgia és a tanulás portálja. Fedezze fel és élje át újra egy felejthetetlen korszak ikonikus pillanatait online!

Zeltweg

A mai cikkünkben a Zeltweg lenyűgöző világát fogjuk alaposan megvizsgálni. Az eredetétől a modern társadalomra gyakorolt ​​hatásáig számos, a témával kapcsolatos aspektusba belemerülünk. Elemezzük a kulturális, gazdasági és politikai vonatkozásait, valamint az emberek mindennapi életében betöltött szerepét. Szakértői interjúkon, esettanulmányokon és statisztikai adatokon keresztül teljes és kiegyensúlyozott képet adunk a Zeltweg-ről, remélve, hogy olvasóinknak világos és mély megértést adunk ennek a jelenségnek. Kétségtelen, hogy a Zeltweg egy olyan téma, amely senkit sem hagy közömbösen, és izgatottan várjuk, hogy megosszuk veletek mindazt, amit ezzel kapcsolatban felfedeztünk.

Zeltweg
Zeltweg címere
Zeltweg címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
TartományStájerország
JárásMurtali járás
Irányítószám8740
Körzethívószám03577
Forgalmi rendszámMT
Népesség
Teljes népesség7212 fő (2018. jan. 1.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság659 m
Terület8,7 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 11′ 26″, k. h. 14° 45′ 04″Koordináták: é. sz. 47° 11′ 26″, k. h. 14° 45′ 04″
Zeltweg weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Zeltweg témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Zeltweg osztrák város Stájerország Mura-völgyi járásában. 2017 januárjában 7307 lakosa volt. Zeltweg mellett található Ausztria legnagyobb katonai repülőtere.

Elhelyezkedése

Zeltweg a Mura-völgyi járásban
A Jézus szíve-plébániatemplom
Airpower 2005 repülőnap a zeltwegi repülőtéren

Zeltweg a tartomány nyugati részén fekszik, a Mura mentén, az Aichfeld medencéjének közepén. A Granitzenbach Zeltwegnél torkollik a Murába. Az önkormányzathoz 2 katasztrális községben (Farrach és Zeltweg) 5 település tartozik: Farrach (1155 lakos), Neufisching (334), Neuzeltweg (740), Pfaffendorf (509), Zeltweg (4591).

A környező önkormányzatok: északkeletre Spielberg, délkeletre Lobmingtal, délre Weißkirchen in Steiermark, északnyugatra Fohnsdorf.

Története

Zelweg helyén a 13. században még csak néhány tanya volt található. Neve első említése Celtwich formában 1430-ból származik. 1569-ben II. Károly főherceg szorgalmazta a rönkfaúsztatás bevezetését a Murán, ami a későbbiekben nagy szerepet játszott Zeltweg gazdasági fejlődésében. A következő évtizedekben megindult a munkások betelepülése és a falu növekedésnek indult.

A 18. században az útépítések miatt csökkent a folyón való szállítás jelentősége és Zeltweg lakossága visszaesett. 1848-ban a sziléziai Hugo Henckel von Donnersmarck gróf vaskohót építtetett a településen, ezzel az ipari forradalom megérkezett Zeltwegbe. A vasút 1868-ban ért el a térségbe.

Zeltweg önkormányzata 1874-ben alakult meg, miután elszakadt Fohnsdorftól.

A második világháború alatt a Hermann Göring Művek (ahogyan a linzi voestalpine céget akkor hívták) helyi acélüzemében számos, nyugat- és kelet-európai kényszermunkást dolgoztattak. 1944-45-ben Zeltweget mint vasúti csomópontot és ipari központot többször is bombázta a szövetséges légierő. A háború végén a Vörös Hadsereg vonult be, de később a brit megszállási zónához tartozott.

A zeltwegi katonai repülőtéren rendezték meg Ausztria első Forma 1-es versenyét 1964-ben. A versenyeknek 1969 után a szomszédos Spielbergben épített Austriaring adott otthont.

Zeltweget 1966-ban városi rangra emelték. 2015-ben Kurt Haller volt SPÖ-s polgármestert a bíróság 1,5 millió euró kár okozásában, hűtlen kezelés és befolyással való visszaélés miatt bűnösnek találta és 4,5 év börtönbüntetésre ítélte.

Lakosság

A zeltwegi önkormányzat területén 2017 januárjában 7307 fő élt. A lakosságszám 1981 óta (akkor 8715 fő) csökkenő tendenciát mutat, bár a folyamat az utóbbi években megfordulni látszik. 2015-ben a helybeliek 87,7%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1% a régi (2004 előtti), 6,1% az új EU-tagállamokból érkezett. 2,7% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 2,5% egyéb országok polgára. 2001-ben a lakosok 69,4%-a római katolikusnak, 3,8% evangélikusnak, 1,5 muszlimnak, 21,9% pedig felekezet nélkülinek vallotta magát. Ugyanekkor 21 magyar élt a városban.

Látnivalók

A Steirer-Schlössl
  • a Farrach-kastélyt 1670-1680 között építtette Carl Friedrich von Teufenbach olasz reneszánsz stílusban. Ma művészeti és kultúrközpont, valamint étterem működik benne.
  • a Jézus szíve-plébániatemplom 1906-ban készült neogótikus stílusban
  • a neogótikus evangélikus templom 1908-ban épült
  • a Steirer-Schlössl kastély

Híres zeltwegiek

  • Franz Böhme (1885–1947) tábornok, a második világháború után a szerb civil lakosság lemészárlása miatt állították bíróság elé

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Zeltweg című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

  • Gernot Fournier: 125 Jahre Eisenbahnsysteme, 1866–1991, Zeltweg 1991.
  • Gernot Fournier: Zeltweg, Zeltweg 1999.
  • Reinhard Möstl: Cosimo Colucci – Ein italienischer Militärinternierter und Zivilarbeiter in den Hermann Göring Werken Zeltweg, Graz 1999.
  • Rainer Puschnig: Zeltweg, Graz 1974.
  • A település honlapja
  • 62038 – Zeltweg Statistik Austria

További információk

  1. Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)