Wiki90: 90-es évek stílusú enciklopédiája az interneten
A mai világban a Árpád (település) releváns probléma, amely sok embert érint életük különböző területein. Akár egyéni, akár társadalmi, akár globális szinten, a Árpád (település) jelentős jelentőségre tett szert, és sokféle véleményt és vitát váltott ki. Ebben a cikkben elmélyülünk a Árpád (település) világában, hogy elemezzük eredetét, fejlődését és következményeit. Felfedezzük, hogy a Árpád (település) hogyan jelölt meg előtte és utána a mai társadalomban, és megvizsgáljuk a lehetséges megoldásokat és alternatívákat a probléma hatékony kezelésére. Csatlakozzon hozzánk ezen az úton, hogy jobban megértse a Árpád (település) jelentőségét mai világunkban.
Árpád (Arpășel) | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Partium |
Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Bihar |
Község | Feketebátor |
Rang | falu |
Községközpont | Feketebátor |
Irányítószám | 417046 |
SIRUTA-kód | 27409 |
Népesség | |
Népesség | 764 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 662 |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 99 m |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 44′ 29″, k. h. 21° 43′ 26″Koordináták: é. sz. 46° 44′ 29″, k. h. 21° 43′ 26″ | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Árpád (románul: Arpășel) falu Romániában, Bihar megyében.
Bihar megyében, Nagyszalontától délkeletre, a Kötegyán-Illye vasútvonal mentén, Erdőgyarak keleti szomszédjában fekvő település.
A település határához tartozó erdőben lévő dombot a néphagyomány Árpád sírjának tartja.
A korabeli oklevelek Árpád első ismert birtokosaként Rajnaldot és fiait, Jánost és Lászlót említik, kiktől Károly Róbert király a birtokot hűtlenség miatt elkobozta.
Árpád települést az 1390-es évek végén Zsigmond király adományozta a Csáky családnak, akik azt az 1800-as évek közepéig birtokosai is maradtak. A település nevét 1397-ben már a mai formájában írták.
A régi község a Telek nevű dűlő helyén állt, temploma pedig a temetőben, a templom maradványai még az 1900-as évek elején is láthatóak voltak.
Az 1800-as évek közepétől Markovits Emánuel birtoka lett, s az övé volt még az 1900-as évek elején is.
A falu lakosságának nagy része még az 1800-as években is favilla és szekéroldal-készítéssel foglalkozott.
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharccal kapcsolatos szomorú emlék is kötődik Árpád településhez: A község határában, a Gyepes melletti tanyán fogták el 1849-ben a vértanúhalált szenvedett Szacsvay Imrét. Ugyancsak itt húzódott meg akkor Táncsics Mihály nejével, továbbá Arany János és Kuthy István is.
A falu nagybirtokosa a Böthy család volt. A család kastélyát a kommunista rendszer faluháznak használta.