Wiki90.com

Wiki90: 90-es évek stílusú enciklopédiája az interneten

Merüljön el a Wiki90-ben, az online enciklopédiában, amely megragadja a 90-es évek szellemét. Az internet korai napjait idéző ​​kialakításával és gazdag tudástárával a Wiki90 a nosztalgia és a tanulás portálja. Fedezze fel és élje át újra egy felejthetetlen korszak ikonikus pillanatait online!

Árpád (település)

A mai világban a Árpád (település) releváns probléma, amely sok embert érint életük különböző területein. Akár egyéni, akár társadalmi, akár globális szinten, a Árpád (település) jelentős jelentőségre tett szert, és sokféle véleményt és vitát váltott ki. Ebben a cikkben elmélyülünk a Árpád (település) világában, hogy elemezzük eredetét, fejlődését és következményeit. Felfedezzük, hogy a Árpád (település) hogyan jelölt meg előtte és utána a mai társadalomban, és megvizsgáljuk a lehetséges megoldásokat és alternatívákat a probléma hatékony kezelésére. Csatlakozzon hozzánk ezen az úton, hogy jobban megértse a Árpád (település) jelentőségét mai világunkban.

Árpád (Arpășel)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeBihar
KözségFeketebátor
Rangfalu
KözségközpontFeketebátor
Irányítószám417046
SIRUTA-kód27409
Népesség
Népesség764 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság662
Földrajzi adatok
Tszf. magasság99 m
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 44′ 29″, k. h. 21° 43′ 26″Koordináták: é. sz. 46° 44′ 29″, k. h. 21° 43′ 26″
SablonWikidataSegítség

Árpád (románul: Arpășel) falu Romániában, Bihar megyében.

Fekvése

Bihar megyében, Nagyszalontától délkeletre, a Kötegyán-Illye vasútvonal mentén, Erdőgyarak keleti szomszédjában fekvő település.

Története

A település határához tartozó erdőben lévő dombot a néphagyomány Árpád sírjának tartja.

A korabeli oklevelek Árpád első ismert birtokosaként Rajnaldot és fiait, Jánost és Lászlót említik, kiktől Károly Róbert király a birtokot hűtlenség miatt elkobozta.

Árpád települést az 1390-es évek végén Zsigmond király adományozta a Csáky családnak, akik azt az 1800-as évek közepéig birtokosai is maradtak. A település nevét 1397-ben már a mai formájában írták.

A régi község a Telek nevű dűlő helyén állt, temploma pedig a temetőben, a templom maradványai még az 1900-as évek elején is láthatóak voltak.

Az 1800-as évek közepétől Markovits Emánuel birtoka lett, s az övé volt még az 1900-as évek elején is.

A falu lakosságának nagy része még az 1800-as években is favilla és szekéroldal-készítéssel foglalkozott.

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharccal kapcsolatos szomorú emlék is kötődik Árpád településhez: A község határában, a Gyepes melletti tanyán fogták el 1849-ben a vértanúhalált szenvedett Szacsvay Imrét. Ugyancsak itt húzódott meg akkor Táncsics Mihály nejével, továbbá Arany János és Kuthy István is.

A falu nagybirtokosa a Böthy család volt. A család kastélyát a kommunista rendszer faluháznak használta.

Nevezetességek

  • Evangélikus-református temploma 1798-ban épült. A templom torony része 1942-43-ban lett felújítva, a torony burkolatot cserélt. A templomtorony dísze, a forgó kakas alatti gömb megalakulási iratokat és érméket tartalmaz. (A felújítás alkalmából iratokat és az akkor forgalomban lévő érméket helyeztek el benne.)
  • Az 1850-ben épült Markovits-kúria a romániai műemlékek jegyzékén a BH-II-m-B-01098 sorszámon szerepel.

Híres emberek

Hivatkozások

Források

  • Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.