90377 Sedna
Felfedezése
Felfedező	Michael Brown
Felfedezés ideje	2003. november 14.
Felfedezés helye	Palomar Obszervatórium
Névadó	Sedna
Kisbolygó jelölés	(90377) Sedna
Ideiglenes név	(90377) 2003 VB12 2003 VB12
Pályaadatok
Epocha	2010. január 4. (2455200,5 JD)
Aphélium távolsága	141 102 121 594 km (943,209 CsE)
Perihélium távolsága	11 420 684 178 km (76,343 CsE)
Fél nagytengely	76 261 402 886 km (509,776 CsE)
Pálya excentricitása	0,85
Orbitális periódus	4204046,336 nap 11510,05 év
Közepes anomália	357,943°
Inklináció	11,927°
Felszálló csomó hossza	144,259°
Perihélium szöge	311,105°
Központi égitest	Nap
Fizikai tulajdonságok
Tömeg	~1·1021 kg
Átlagos sűrűség	2,0? g/cm³
Felszíni gravitáció	0,33–0,50 m/s²
Szökési sebesség	0,62–0,95 km/s
Forgási periódus	10,273 h
Albedó	0,07
Színkép típusa	(vörös) B-V=1,24; V-R=0,78
Látszólagos fényesség	21,12
Abszolút fényesség	1,59
A Wikimédia Commons tartalmaz ] témájú médiaállományokat.
JPL MPC
Sablon • Wikidata • Segítség

A 90377 Sedna (szimbólum: ) Neptunuszon túli törpebolygó, melyet 2003. november 14-én fedezett fel Michael Brown, Chad Trujillo és David Rabinowitz. Felfedezése előtt még soha nem figyeltek meg ilyen nagy távolságban lévő objektumot a Naprendszeren belül. A fagyos égitest mérete megközelítőleg kétharmada a Plutóénak.

Főbb adatai

• átmérő: 995 ± 80 kilométer
• keringési idő: 10 500 év
• a pálya legnagyobb távolsága a naptól: 130 milliárd kilométer (86 CsE)
• felszíni hőmérséklet: mínusz 240 °C (30 K)
• látszólagos színe: nagyon fényes és vörös
• felfedezés: 2003. november 14. (Mike Brown (Caltech), Chad Trujillo (Gemini Csillagvizsgáló), David Rabinowitz (Yale Egyetem))

Általános információ

Az égitestet a San Diego közelében lévő Palomar Obszervatórium Samuel Oschin teleszkópjával végzett kutatás során fedezték fel. A NASA Spitzer űrtávcsöve is az objektum irányába fordult, de nem talált rá.

Nagy távolsága, valamint alacsony hőmérséklete miatt – és mivel a Naprendszer összes bolygója ezidáig római vagy görög istenségről kapta a nevét –, felfedezője nem hivatalosan Sednának nevezte el, az inuitok óceánistennőjéről, aki a hiedelem szerint az Északi Jeges-tenger fagyos mélységeiben élt.

Orbitális jellemzők

A Sedna hosszan elnyújtott elliptikus pályán kering, melynek legtávolabbi pontja 942, legközelebbi pedig 76,1 CsE távolságban található a Naptól. Felfedezésének pillanatában 90 CsE távolságban tartózkodott a Naprendszer központi égitestétől.

Az első megfigyelések alapján úgy tűnt, hogy a Sedna szokatlanul hosszú idő alatt fordul meg saját tengelye körül (20-50 nap). A rejtély megoldása érdekében olyan égi kísérő után kezdtek kutatni, mely a Sedna forgását befolyásolhatná, de a Hubble Űrteleszkóppal 2004 márciusában végzett megfigyelés során nem észleltek ilyen objektumot. Az MMT teleszkóp megfigyelései azonban sokkal rövidebb forgási időről tanúskodnak: az új mérések értelmében a Sedna forgási ideje 10 óra, ami – tekintettel az égitest méretére – már elfogadható időtartamnak számít.

A Hal Levison és Alessandro Morbidelli által készített tanulmány szerint a legvalószínűbb magyarázat a Sedna különös pályáját illetően az, hogy egy elhaladó csillag gravitációs tere térítette el az égitestet, hozzávetőlegesen 100 millió évvel a Naprendszer kialakulása után. A tudósok másik elmélete szerint a Sedna egy, a mi Napunknál hússzor kisebb barna törpe körül jött létre, majd a Naprendszerhez kapcsolódott, amint a barna törpe elhaladt mellette.

Fizikai jellemzők

A Sedna átmérője nagyjából 1000 kilométer (termofizikai modell alapján számolt érték). A Pluto felfedezése óta (1930) ez volt a legnagyobb újonnan megfigyelt objektum. Jelenleg a harmadik legnagyobb, Neptunuszon túli objektumként tartják számon az Eris (törpebolygó) és a Pluto után. A Naptól való hatalmas távolsága miatt a bolygó felszíni hőmérséklete sosem emelkedik 33 kelvin (−240 °C) fölé.

A Chilében folytatott megfigyelések szerint a Sedna a Naprendszer egyik legvörösebb égitestje, majdnem olyan vörös, mint a Mars. A Plutótól és a Charontól eltérően azonban úgy tűnik, hogy a törpebolygó felszínén található némi metán- vagy vízjég.

Kapcsolódó szócikkek

• 2012 VP113

Jegyzetek

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz 90377 Sedna témájú médiaállományokat.

• NASA kisbolygó adattár – 90377 Sedna pályaadatok
• Sedna.lap.hu - linkgyűjtemény